Az amerikai Carnegie Tudományos Intézet kutatói szerint a nemrég felfedezett TOI-5205b jelű exobolygó egy Jupiter méretű gázóriás, ami egy nagyon kicsi csillag körül kering.
A washingtoni Carnegie Tudományos Intézet kutatói egy új exobolygót fedeztek fel, aminek elvileg léteznie sem volna szabad – számolt be róla a Vice. A TOI-5205b kódjelű planéta olyan hatalmas, hogy létezése a bolygók kialakulásával kapcsolatos legmodernebb elméleteket is felülmúlja.
A beszámoló szerint a Jupiter méretű bolygó egy nagyon kicsi csillag körül kering. Ez a kombináció a tudósok szerint elvileg nem jöhet létre, mert megkérdőjelezi a bolygók kialakulásával kapcsolatos elméleteket. A bolygók a csillagokat körülvevő gáz és törmelékkorongból alakulnak ki. A Jupiterhez hasonló bolygók nagyon sok kőzetet halmoznak fel, hogy meg tudják tartani a gázból álló külső rétegüket. Egyelőre nem világos, hogy az olyan kis rendszerek, mint a TOI-5205, hogyan képesek elegendő anyagot előállítani ahhoz, hogy egy ekkora gázóriás alakuljon ott ki.
Az M-törpék általában feleakkora tömegűek, mint a Nap, ugyanakkor jóval tovább élnek. A vörös törpék a leggyakoribb csillagtípusként ismertek a Tejútrendszerben, és a számítások szerint még akkor is élni fognak, amikor a Nap feltételezett 10 milliárd éves élettartama lejár.
Emiatt a kutatók régóta kutatják ezeket a csillagokat, hogy kiderüljön, mennyire alkalmasak arra, hogy a közelükben kialakuljon az élet.
A szakemberek a TOI-5205b felfedezésekor azt találták, hogy negyedakkora, mint az őt keringető csillag. Ez az első alkalom, hogy egy ekkora planétát találtak egy ilyen kicsi csillag körül. Az égitest nagyjából 280 fényévnyire van a Földtől. A felfedezésről szóló tanulmány a The Astronomical Journalban jelent meg.
Timelapse-videó készült egy távoli csillagrendszerről, látni a bolygókat is
A HR 8799 jelű csillag a Földtől nagyjából 133 fényévre található, körülötte pedig több bolygó is kering. A keringésüket 12 éven át figyelték meg.
A kutatók leírása szerint eddig nagyjából egy tucatnyi olyan gázóriást találtak, amely M-törpék körül keringenek, ám ez volt az első olyan, ami egy olyan csillaghoz tartozik, ami a Nap tömegének csupán 40 százalékát teszi ki. Amikor a bolygó áthalad a csillag előtt, a teljes fénye 7 százalékát takarja ki.
A kutatók a jövőben a James Webb űrteleszkóppal is megfigyelnék a bolygó légkörét, ami segíthet megválaszolni, hogyan alakult ki a planéta.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.