Az amerikai Carnegie Tudományos Intézet kutatói szerint a nemrég felfedezett TOI-5205b jelű exobolygó egy Jupiter méretű gázóriás, ami egy nagyon kicsi csillag körül kering.
Az eddigi legfiatalabb olyan gázóriást találták meg a csillagászok, ami kétféle módon is képződhetett.
A csillagászoknak két elméletük is van arra, hogy miért lett olyan a TOI-3757b jelű gázóriás, mint amilyen.
A Jupiter Nagy Vörös Foltján kívül még két érdekesség van azon a fotón, amelyet a Hubble készített augusztusban a gázóriásról.
Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok.
A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá.
Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel genfi csillagászok: egy olyan exobolygóra bukkantak, amelynek felhevült légköre szinte ballonszerűen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.
Különleges módon formálódott a Jupiter – derítették ki svájci kutatók. Kiderült például, hogy a ma a Föld tömegének 300-szorosát nyomó bolygó a kezdetben csak néhány centiméteres köveket "gyűjtött be", így alakult szépen lassan.
Vasat és titánt rejt egy ultraforró bolygó légköre: a KELT-9b jelű gázóriás 650 fényévnyi távolságra van a Földtől és egyike az úgynevezett "ultraforró Jupitereknek" – közölték a Berni és a Genfi Egyetem kutatói.