Kutatók egy kísérletben elektromos impulzusokat vezettek a tesztcsoport résztvevőinek agykérgébe, kiderült, működhet az elképzelésük, melyet a fóbiás és szorongó emberek gyógyítására alkalmaznának.
A félelemérzet évmilliók óta az emberiség jó barátja, hiszen az segített neki túlélni a veszélyes vadonban, és segít a mai napig életben maradni a mindennapokban. Viszont nem mindenkinél működik megfelelően, több mentális betegség oka, hogy valaki akkor is irreális félelmet érez, ha valójában nincs is veszélyben. A szorongások, pánikrohamok és a fóbiák mind ilyen, a félelemközpont zavarát érintő betegségek, melyek ellen a pszichológia és az orvostudomány vállvetve küzd, hogy javíthassanak a betegek életminőségén.
Német kutatók most egy 40 fős diákcsoporton teszteltek egy új módszert, mely során egyeseknél elektromosan stimulálják az agy félelemközpontját, hogy kikapcsolják a sokak életét megkeserítő félelemérzet keletkezését. Tanulmányukat a Translational Psychiatry folyóiratban publikálták.
A kísérlet kettősvak volt, tehát az azt végzők sem tudták, ki tartozik a 20-20 fős teszt- és kontrollcsoportba. Először mindenkit enyhe áramütéssel kondicionáltak a félelemre, miközben két képet mutattak nekik felváltva. Az egyik felmutatása alatt kapták a kellemetlen áramütést a kezükre, míg a másiknál nem érte őket semmilyen ijedtség.
Tudja, mi az a gázláng-effektus? Ideje lenne megjegyezni, mert 1740%-kal megugrottak a keresések, ez lett az év szava
A gázláng-effektust (gaslighting) választotta az év szavának idén a Merriam-Webster szótár. Az év szavát az online felületén végzett keresések alapján választja ki, miután kizárta a versenyből a minden évben gyakran keresett, örökzöld szavakat.
A tesztcsoport ekkor kapta meg az elektromos kezelést, míg a többiek semmit sem. A kutatást végzők ekkor már csak a képek segítségével „kapcsolgatták” a delikvensek félelemközpontját, miközben a kérdésekkel és testi jelek (például a szívverés vagy a pupillamozgás) megfigyelésével mérték a félelemérzetet.
Azok, akik az agyi ingerlést kapták, arról számoltak be, hogy várták az áramütést, de a testük ehelyett valami mást csinált, a kontrollcsoporthoz képest nem tapasztalták az önkéntelen félelemreakciót. A kontrollcsoportban eközben azt mérték, hogy a delikvensek teste mindig az áramütésre készült.
További kísérleteket igényel, de a kutatók szerint úgy tűnik, ez a nem invazív beavatkozás hatékony lehet a traumás betegeknél a félelemreakciók megszüntetésében. Szeretnék fejleszteni az eljárást, hogy később klinikai környezetben is alkalmazni lehessen – adta közre a kísérletről az IFLSience.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.