Az emlősök esetében a nőstény egyedek két X-kromoszómával, míg a hímek az X mellett egy Y-nal is rendelkeznek. Az X nagyjából 900 gént tartalmaz, ezek számtalan munkát végeznek, melyeknek nincs közük a nemhez. Az Y azonban kevés gént tartalmaz, körülbelül 55-öt, és sok DNS-t is.

Az Y jelentősége abban nyilvánul meg, hogy tartalmaz egy nagyon fontos fő gént, az SRY-t, ami a hím egyed fejlődését indítja be az embrióban. Ez a folyamat az SOX9 géntől indul, 12 héttel a fogantatás kapcsol be olyan más géneket, amik a herék fejlődéséért felelősek – összegzett a Science Alert.

Két rágcsáló, a kelet-európai vadpocok és a japán tüskés patkány már rendelkezik olyan fajokkal, amelyekben az Y-kromoszóma és a kulcsfontosságú SRY teljesen eltűnt. Az X-kromoszóma – egy vagy kétszeres dózisban – mindkét nemben megmaradt.

Hogy SRY hiányában a nemet mi határozza meg a vadpocoknál, a kutatók nem tudják. A Hokkaido Egyetem Asato Kuroiwa biológus által vezetett csapata a tüskés patkányoknál azonban felfedezte, hogy az állatok Y-kromoszómáján található gének többsége más kromoszómákra került át. Az SRY jelét azonban nem találták.

A kutatók olyan szekvenciákat azonban találtak, amelyek a hímek genomjában voltak, míg a nőstényekében nem. Felfedeztek egy apró különbséget a kulcsfontosságú nemi gén, az SOX9 közelében. Egy kis duplikáció volt a 3. kromoszómán, ami minden hímnél jelen volt, míg a nőstényeknél nem.

Ez a duplikált DNS-rész tartalmazhatja a „kapcsolót”, ami az SRY-re válaszul „bekapcsolja” az SOX9-et – mutatja be a Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban publikált tanulmány.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.