Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kutatóhálózatának három évvel ezelőtti elcsatolása óta először indít nagy kutatási programokat a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA közölte: ezzel teljesül a jelenlegi elnök, Freund Tamás egyik legfontosabb célkitűzése. Az Akadémia első lépésben a fenntarthatóság, a magyar nyelv és az agykutatás területén állított fel kutatócsoportokat.
Három nagy nemzeti kutatási program indul az MTA vezetésével: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. Működésük időtartama négy év, összes támogatásuk 8,6 milliárd forint.
Freund Tamás elnökjelölti koncepciójában 2020 januárjában vetette fel akadémiai nemzeti programok indítását, ami megválasztásával az elnöki program kiemelt elemévé vált. A programok megvalósítására 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 3 milliárd forint összegű, beépülő költségvetési támogatással – olvasható az intézmény közleményében.
A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programban a magyar nyelv és nyelvhasználat támogatása korszerű technológiai eszközökkel a legfontosabb célkitűzés, amelyet több alprogramban valósítanak meg. A mai kommunikációs térben szinte mindenkit érintő kutatási terület az álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása. Az interneten szinte korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek. A Covid–19-járvány példája rámutatott, hogy ezek emberéletekben is mérhető veszteséget képesek okozni. Mivel álhírek, áltudományos nézetek számos területen megjelennek, nyilvánvaló, hogy azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, valamint a korszerű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is nagy jelentőségű – hangsúlyozza az MTA.
Miért ragaszkodik valaki annál inkább az igazához, minél kevésbé tájékozott?
Az amerikai asztrofizikus Neil deGrasse Tyson szerint a saját és a közösségünk jólétének érdeke is az, hogy az emberek objektív igazaságokon alapuló döntéseket hozzanak.
A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását a hagyományos energiahordozók és a nyersanyagok szűkössége, a jól detektálható jelenkori éghajlatváltozás, valamint ezek közvetlen és közvetett következményei különösen aktuálissá teszik. Az alprogram épít az Akadémia 2016 óta működő Nemzeti Víztudományi Programjának tapasztalataira és eredményeire.
Folytatódik az MTA megfogalmazása szerint kiemelkedően sikeres Nemzeti Agykutatási Program is (NAP 3.0). Az idegrendszert érintő betegségek világszerte a fogyatékosság és munkaképtelenség vezető okai, aminek éves költsége Európában közel 800 milliárd euróra becsülhető. Mivel az idegrendszeri károsodás okai rendkívül heterogének, az alapvető idegrendszeri működés megértése nélkül nem képzelhető el az idegrendszeri betegségek hatékony terápiája sem.
Magyar kutatók megtalálták az agyban a stressz és az álmatlanság kulcsát
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.
A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program keretében Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program kapcsán Bozó László akadémikus, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 3.0 esetében pedig Nusser Zoltán akadémikus kapott elnöki felkérést a kutatási koncepció kidolgozására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
