Tech hvg.hu 2022. november. 08. 06:02

Oroszország, Kína, de még az Iszlám Állam is visszatérne a Musk-féle Twitterre

A szabad véleménynyilvánításra hivatkozva az orosz állami kommunikáció olyan arcai is a Tesla-vezérnél kopogtatnak, mint Margarita Szimonyan, az RT főszerkesztője és Marija Zaharova külügyi szóvivő.

Miután a világ leggazdagabb embere a múlt hónapban 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert, Oroszországhoz és Kínához kötődő tisztviselők és újságírók – sőt egyes dzsihadisták is – sürgették, hogy oldja fel a platform használatára vonatkozó korlátozásokat – írja a Politico, bár ezek a kérések eddig süket fülekre találtak.

Nyugaton egyes szélsőjobboldali csoportok máris annak reményében üdvözölték Musk tulajdonjogát, hogy a későbbiekben akadálytalanul posztolhatnak gyűlöletkeltő és potenciálisan illegális tartalmakat a közösségi médiafelületen.

Most az orosz és kínai állam által támogatott Twitter-fiókok ugyanezt a szólásszabadsággal kapcsolatos érvet hozták fel, követelve, hogy a platform állítsa vissza profiljaikat, távolítsa el azokat a címkéket, amelyek Pekinghez vagy Moszkvához kötődőként azonosítják ezeket és tegye lehetővé számukra, hogy szabadabban posztolhassanak, többek között olyan égető témákról, mint az ukrajnai háború.

„Azért nyomulnak, mert mindenki más is nyomul Muskra” – mondta Felix Kartte, a Reset, egy technológiai elszámoltathatósági lobbicsoport vezető tanácsadója.

Miután Vlagyimir Putyin erői megszállták Ukrajnát, az Európai Unió szankciókat vezetett be, többek között megtiltotta az olyan tartalmak megosztását, mint az orosz RT és a Szputnyik, ami arra kényszerítette a Twittert, hogy saját korlátozásokat vezessen be, amelyeket a 27 országból álló blokk határain túlra is kiterjesztett. Most az RT vezető személyiségei – és Kreml-tisztviselők – követelik, hogy Musk oldja fel ezeket az intézkedéseket.

Margarita Szimonyan, az RT főszerkesztője és más prominens RT-újságírók a felvásárlást megelőző és követő napokban üzenetet küldtek Musknak, hogy felszólítsák, szüntesse meg az államilag támogatott hírszervezetükkel szembeni úgynevezett árnyéktilalmakat (a shadow banning gyakorlatának lényege, hogy úgy korlátozza a médiafelület a felhasználó által megjelenített tartalmak elérhetőségét, hogy arról semmiféle tájékoztatást nem ad – a szerk.). E korlátozások közé tartozik, hogy az RT tartalmai nem jelenik meg, amikor az emberek rákeresnek a Twitteren.

Ugyanezt a hajlandóságot figyelhetjük meg a kínai állami fiókok esetében is. Miközben Peking blokkolja a Twittert a hazai közönség számára, az ország tisztviselői és az állami média többször használták a platformot propaganda terjesztésére és más, a Kínai Kommunista Pártot kritizáló felhasználók támadására.

2020 augusztusában a Twitter elkezdte ezeket a fiókokat államhoz kötődőnek címkézni, és azóta jelentősen visszaesett az ilyen fiókok elérése, beleértve a kedveléseket és megosztásokat is – derül ki a China Media Project, a Hongkongi Egyetem kutatócsoportjának elemzéséből.

Azonban nem csak az autoriter kormányzatok topognak türelmetlenül a Twitter előszobájában. Az Iszlám Állam támogatói is igyekeznek visszakerülni a platformra. A dzsihadista online közösségeken belül Musk megjelenését a visszatérés lehetőségeként üdvözölték.

2015 előtt az Iszlám Államhoz kapcsolódó fiókok válogatás nélkül posztoltak, többek között lefejezésekről és más erőszakos cselekményekről készült videókat és képeket. Az elmúlt hét év során a Twitter tartalommoderációs eszközei az ilyen tevékenységet a föld alá szorították.

Egyelőre nem tudni, mi lesz ennek a vége, hivatalosan a Twitternél sem a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályok, sem a trollokkal szembeni protokoll nem változott Elon Musk hatalomátvétele óta. Yoel Roth, a cég biztonsági és integritásért felelős vezetője azt is elmondta, hogy még a médiában komoly vihart kavaró elbocsátások nem érintik a platform moderációs képességeit.

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.