Az amerikai Texasi Egyetem kutatói azt állítják, létrehozták azt a dekódoló algoritmust, ami egy fMRI-szkenner (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) segítségével képes megmondani, hogy az illető mire gondol – írta meg a The Scienteist. A kutatás megágyazhat a jövőben egy sokkal hatékonyabb agy-számítógép interfésznek, amelyek célja, hogy segítsék a beszélni vagy gépelni nem tudó betegeket.

A kísérlet során a kutatók MRI (mágnesesrezonancia-képalkotó eszköz) gépek segítségével mérték az agyban a véráramlás változásai ahelyett, hogy a neuronok üzenetváltásaira fókuszáltak volna. A vizsgálat során az illető hangulatváltozásait, miközben ők podcastot hallgattak.

Csináltak egy mesterséges agyat, aztán megtanították videójátékozni

A Petri-csészébe rakott „hálózat" nem csak irányítani tudta a képernyőn megjelenő ütőt, visszajelzést is kapott arról, hogy mennyire ügyes.

Az eredményeket megmutatták egy algoritmusnak, hogy megtanulja, milyen témánál milyen változás áll be az agyi véráramlásban. Az eredmények ígéretesek, a gép ugyanis képes volt kikövetkeztetni, mikor érzi magát az alany „nagyon jól”.

Alexander Huth, a kutatást végző egyik tudós szerint ugyanakkor a rendszernek még vannak hiányosságai. Ilyen például az, hogy gyakran összekeverte, a podcast melyik szereplője beszélt és épp mit mondott. Huth szerint ez annyit tesz: az algoritmus nagyon pontosan tudja, hogy mi történik, de azt már kevésbé, hogy ki csinálja az adott dolgot.

Emberek tízmillióit érinti ez az állapot, de csak most kezdenek rájönni, miért

Vajon miért érzi magát sokkal fáradtabbnak az, aki szellemi munkát végez, mint az, aki fizikait? Erre a kérdésre ad választ egy új tanulmány.

Ugyanakkor az algoritmus tökéletesen „olvasott” az agyban, amikor a résztvevők némafilmet néztek. Ez azt sugallja, hogy az eredmények segíthetnek megérteni az agy különböző régióinak funkcióit, és azt, hogy miként segítenek bizonyos területek a világ értelmezésében.

Sam Nastase, a Princeton Neuroscience Institute tudósa – aki nem vett részt a vizsgálatban – elképesztőnek nevezte a kutatási eredményt. Szerinte ha a keretrendszer kellően fejlett, rengeteg információ nyerhető ki az agyból.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.