Az azonosságot amerikai kutatók állapították meg DNS-elemzéssel. Az amerikai tudományos akadémia PNAS című lapjában ismertetett kutatás során négy nagyobb, 2017 és 2019 között lefoglalt elefántagyar-állományt vizsgáltak. DNS-elemzéssel, valamint úgynevezett szénizotópos kormeghatározással a kutatók a szövetmintákból állapították meg, hogy hány éve pusztult el az állat, melynek a csontjait vizsgálták. Kimutatták, hogy a razziákban lefoglalt agyarak olyan elefántoké voltak, melyek nagy része az elmúlt három évben múlt ki.

A négy lefoglalt állományból egy azonban eltérő adatokkal szolgált: a kutatási eredmények szerint ezek az agyarak olyan elefántoktól származtak, melyeket több mint 30 éve öltek meg.

Samuel K. Wasser, a tanulmányban résztvevő egyik kutató a BBC-nek elmagyarázta, hogy a vizsgálathoz az agyarak alsó részéből metszenek ki egy kis darabot. A kutatás során azonban legalább egy olyan lefoglalt állománnyal volt dolguk, ahol az agyarakon felismerték saját mintavételi eljárásuk nyomát. „Ez arra enged következtetni, hogy általunk már korábban tesztelt elefántcsontok kerültek vissza a csempészekhez” – mondta Wasser.

Az elmúlt években lefoglalt, de már korábban vizsgált elefántagyarak a Burundi kormánya által szigorúan őrzött készletből származnak. Az elefántcsont-kereskedelem 1987 óta tilos Burundiban, 2004-ben pedig az addig eltelt idő alatt lefoglalt 15 ezer darab – mintegy 84 tonnányi – elefántagyarat vizsgálták. A csontok tárolására szolgáló hét konténerre ezután vámzárat helyeztek el.

A kormány ugyan azt állítja, hogy tárolóik biztonságosak, 2015 óta mégis számos olyan állományt foglaltak le világszerte, melyek jelzéseiből világosan következtetni lehetett arra, hogy azok Burundiból származnak. A BBC megkeresésére a cikk megjelenéséig a burundi kormány nem reagált.

Samuel Wasser, a Washingtoni Egyetem természetvédelmi biológus professzora szerint az agyarakat újra meg kell vizsgálni: mivel a kormány szerint a tároló konténerek súlya nem változott, ez jelentheti azt is, hogy a csempészek új agyarakat helyeznek a kilopottak helyére – vélekedett a tudós.

A kutatás aláhúzza továbbá, hogy több afrikai ország az évtizedek alatt lefoglalt elefántcsontok tárolása mellett dönt, holott – természettudósok szerint különösen az elefántcsont illegális kereskedelme miatt – célravezetőbb volna a lefoglalt állományok megsemmisítése. Más csoportok szerint kutatási, oktatási és azonosítási célokat szolgálnak az őrzött agyarak, ezért jogilag nem kifogásolható a megőrzésük.

A 2007 és 2016 közötti kilenc évben csupán az agyaruk megszerzéséért mintegy százezer elefántot öltek meg Afrikában.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)