Az ókori Hipparkhosz csillagászati térképét évszázadok óta keresték a tudósok, de eddig nem akadtak a nyomára. Most azonban sikerült.
Nem mindennapi felfedezést tett egy brit történész egy középkori kézirat fotóit vizsgálva. Kiderült, a keresztény szöveg alatt az eddig ismert legrégebbi csillagtérkép leirata található, amit az ókori görög csillagász, Hipparkhosz munkájának tartanak. Őt gyakran a csillagászat atyjaként aposztrofálják. Hipparkhosz évszázadokkal mindenki más előtt feltérképezte a csillagokat, ám munkáját évszázadok óta hiába próbálták felkutatni a tudósok – írja az IFLScience.
A kéziratot a görög ortodox Szent Katalin-kolostorban találták meg a Sínai-félszigeten, és szír szövegeket tartalmazott a 10. és a 11. századból. Ezt azonban tisztára kapart és újra felhasznált pergamenre írták – de a kutatók úgy vélték, korábban is keresztény szövegeket tartalmazott.
Miután a Cambridge-i Egyetem munkatársa, Peter Williams a diákjainak azt a feladatot adta, hogy tanulmányozzák a szöveget, az egyikük azt jelezte, hogy azon van egy görög nyelvű rész. A felfedezés után az oldalakat speciális vizsgálatnak vetették alá, hogy felerősítsék a háttérben lévő szöveget.
Miután Williams az erről készült fényképeket tanulmányozta, észrevette, hogy az a csillagok koordinátáit rejti.
Ahogy a bolygó forog, közben enyhén elbillen a tengelye mentén. Ez egy nagyjából 26 ezer éves ciklust takar, a tudomány pedig precessziónak nevezi a jelenséget. Ez azért érdekes, mert emiatt a csillagok helye az éjszakai égbolton nagyjából 75 évenként 1 fokkal eltolódik. Emiatt az éjszakai égbolt modern térképeit felhasználva a tudósok ki tudták számítani, mikor készülhetett a leirat, és úgy találták, időszámításunk előtt 129-ben. Ez viszont az az időszak, amikor Hipparkhosz is munkálkodott. Mindez duplán izgalmas felfedezés, ugyanis ő volt az, aki a precessziót is felfedezte.
A tudósok évszázadok óta szerették volna megtalálni ezt a leiratot. Eddig nem sikerült, mert bár az ókori csillagászok mind rá hivatkoztak, a szöveget sehol sem találták, így azt is feltételezték, hogy nem létezett.
A felfedezésről szóló tanulmányban – ami a Journal for the History of Astronomy című lapban jelent meg – a kutatók azt írják, bíznak benne, hogy a jövőben több régi pergament is hasonló vizsgálat alá vetnek majd, hátha újabb töredékek kerülnek elő a csillagtérképről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.