Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bezártak az állatkertek a koronavírus-járvány első hullámában, és ez nemcsak az embereket kedvetlenítette el, hanem az állatokra is hatással volt, egészen másképp kezdtek viselkedni.
Hiányérzetük támadhatott az állatkert lakóinak, miután a járvány miatti bezárások azt jelentették számukra, hogy nélkülözniük kell, amit annyira megszoktak: a rájuk kíváncsi látogatókat. Brit kutatók főemlősöket vizsgáltak, hogy kiderítsék, hogyan reagáltak ezek az állatok e nem mindennapi helyzetre. A járvány különös lehetőség volt számukra, hiszen egyébként nem képzelhető el ilyesfajta hosszú lezárás.
A leicestershire-i Twycross Állatkertben és a Prescot közelében található Knowsley szafariparkban vizsgálódtak a lezárás alatt, majd azután, hogy visszatérhettek a látogatók. Csimpánzokat, bonobókat, nyugati síkvidéki gorillákat és olíva páviánokat vizsgáltak. Nem véletlenül választottak főemlősöket, kognitív szempontból ugyanis a legfejlettebb fajok közé tartoznak az állatkertben, és a látogatókkal való interakcióik is összetettek.
A több hónapos bezárás, valamint a többszöri nyitás és zárás alatt észrevehető változások mentek végbe a főemlősök viselkedésében – írja Science Alert az Animals szakfolyóiratban részletezett kutatásra hivatkozva. Ahogy a látogatók kezdtek visszatérni az állatkertbe, a bonobók és a gorillák kevesebb időt töltöttek egyedül, a gorillák pedig kevesebbet pihentek. A csimpánzok többet ettek és összességében is aktívabbak voltak.
A szafariparkban élő olíva páviánok kevésbé mutattak szexuális és domináns viselkedést, amikor a látogatók visszatértek. Gyakrabban közeledtek a látogatók autóihoz, mint azokhoz a felügyelő járművekhez, amelyeket a park bezárásakor láttak.
Azt, hogy ezek pozitív vagy negatív változások, nehéz eldönteni.
A kutatók úgy vélik, hogy az állatkerti látogatók stimulálták a csimpánzokat és a páviánokat, és jó hatással voltak a gorillákra és a bonobókra, akik kevesebb időt töltöttek egyedül. A gorillákat viszont – mint sokat ülő állatokat – inkább megzavarta a tömeg, ugyanis kevesebbet tudtak pihenni. Azonban az, hogy a gorillák megváltoztatták azt a helyet, ahol korábban a legtöbb időt töltötték, arra utal, hogy az állatok bizonyos mértékig képesek kezelni ezt a zavart. A szakemberek azt is megfigyelték, hogy az olíva páviánok esetében létezik egy látogatószám-küszöb, amelyen túl az állatok már nem váltak aktívabbá, és már a szafariparkban elhaladó autók sem érdekelték őket.
Ezek a kutatások nem öncélúak: értékes adatokkal szolgálhatnak az állatjóléti kutatók számára. Az állatokban kialakuló érzéseket mindenképpen figyelembe kell venni az állatkertek és parkok kialakításánál, működtetésénél.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
