A Yale Egyetem kutatói egy olcsó és szerintük megvalósítható módszert találtak ki arra, miként lehetne „visszafagyasztani” a sarki jeget.
Régóta dolgoznak már a kutatók azon, hogy valamilyen módon megpróbálják lassítani a globális felmelegedést. Az amerikai Yale Egyetemen most felvetettek egy erre vonatkozó ötletet: mikroszkopikus részecskéket juttatnának a légkörbe a sarkvidékeken, hogy azok gátolják a napfényt, így pedig elősegítsék a sarki jég újbóli térnyerését.
A kutatók úgy vélik, ez egy olcsó és megvalósítható módszer lenne, azt azonban elismerik, hogy nem egészen veszélytelen – jegyzi meg az IFLScience.
A beszámoló szerint összesen 125, nagy magasságban is repülni képes katonai gépről kellene a sztratoszférába szétszórni a részecskéket az északi és a déli féltekén is. A kutatók úgy számolnak, amennyiben 13 106 méteres magasságban sikerülne véghezvinni az akciót ugyanazon a szélességi körön, ahol Alaszka és Patagónia is van, akkor a részecskék a sarkok felé vándorolnának, ahol eltakarnák a beérkező napfényt.
Betehet a gyerekvállalásnak a szorongás, amit sokan éreznek a klímaváltozás miatt
Egy friss felmérés szerint a fiatalok csaknem negyede fél gyermeket vállalni a klímaválság miatt.
Ha az akció sikerrel járna, azzal 2 Celsius-fokkal lehetne csökkenteni a hőmérsékletet a sarki régióban, ami megfelelne az iparosodás előtti szintnek. Arról nem beszélve, hogy ezzel a globális felmelegedést is lehetne enyhíteni. Wake Smith, a tanulmány vezető szerzője szerint ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez nem oldaná meg a globális felmelegedés problémáját, csupán orvosolna egy tünetet.
A számítások szerint a projekt évente 11 milliárd dollárba kerülne, ami elenyésző ahhoz képest, hogy mekkora költségeket emésztene fel a klímaváltozás egyéb hatásainak kezelése – derül ki az Environmental Research Communications című tudományos lapban megjelent publikációból.
Bekeményít Ausztrália, 2050-re nullázza a szén-dioxid-kibocsátását
Ausztrália parlamentje csütörtökön elfogadta az arról szóló törvényt, hogy 2030-ra 43 százalékkal, 2050-re nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátást.
A kutatók nemcsak azért választották a sarki régiót, mert az a Föld bármely másik pontjánál gyorsabban melegszik, hanem azért, mert viszonylag kevés ember él a térségben, így nem lenne akkora a baj, ha valami rosszul sülne el. Kutatók egy csoportja 2022 elején már aláírt egy petíciót, amiben a hasonló technológiák betiltását követelik. Azzal érvelnek, hogy a napfény blokkolása beláthatatlan következményekkel járna a Földre nézve.
Szerintük a hatásai régiónként eltérőek lehetnek, és bizonytalanságot váltana ki az időjárásban, a mezőgazdaságban, valamint a vízkészlettel kapcsolatban is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.