Egy új, a New Scientist által is idézett, de még szakmai ellenőrzésre váró tanulmány szerint egy marsi utazás jelentős sugárterhelésnek teheti ki az emberi szervezetet. És mivel az első ilyen utasok a hosszú utazást követően biztosan ott is maradnának egy ideig a bolygón, ez a kockázat még magasabb a kutatók szerint.

Ez az eredmény azért is hangsúlyos, mert Elon Musk, a SpaceX és a Tesla nevű cégek milliárdos tulajdonosa többször azt mondta: a rakétájával ember fog eljutni a Marsra, előbb-utóbb pedig megvalósul a Föld–Mars közötti, rendszeres utazás. Igaz, megjegyezte: addig néhányan biztosan belehalnak a próbálkozásokba.

„Elon, édesanyádat elvitted már a Marsra, és vissza is hoztad?" - interjú Neil deGrasse Tysonnal

Elérhető cél, hogy kevesebben higgyenek az áltudományos híreszteléseknek, de ehhez bele kellene nyúlni az oktatási rendszerbe - mondja Neil deGrasse Tyson, aki asztrofizikusként évtizedek óta dolgozik azon, hogy a tudományos eredményeket közérthető formában tálalja. A szakemberrel erről és a James Webb-űrteleszkópban rejlő potenciálról beszélgettünk, és azt is megtudtuk, elutazna-e a Marsra.

A lehetséges veszélyek a tudósokat is érdeklik, akik ezért számítógépes modellezést is felhasználva különféle előrejelzéseket készítettek. Arra voltak kíváncsiak, hogy egy 1000 napos misszió milyen hatással lehetne a majdani űrhajósokra. (Az 1000 napból 600 az utazással telik, a fennmaradó 400 a bolygón eltöltött napok száma.)

A kutatók azt találták, hogy egy ilyen hosszú expedíció még állandó védelem (ezt itt fémötvözet jelenti) mellett is folyamatos, több mint 1 sievertet (Sv) meghaladó sugárzásnak, illetve dózisnak tenné ki az utasokat.

Egy sievert (Sv) 1000 millisievertet (mSv) jelent. És hogy érezzük, mekkora dózis is ez, íme egy példa: a bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke.

Föld 2.0: Mikor költözhetünk már át egy új bolygóra?

Meglepődve integető egyszemű, zöld idegenek és az emberek által felhúzott futurisztikus lakóépületek egyaránt megjelentek sokak képzeletében, mióta a NASA bejelentette a Földhöz leginkább hasonló új bolygó felfedezését. Bár a bolygó nagyon messze (sőt még annál is messzebb) van, eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha.

A mostani vizsgálat során a kutatók több mint 40 testrészre és szervre koncentráltak, miközben szimulációkat végeztek. Bár az eredményeket egyelőre nem tekintette át külsős szakértői gárda, elképzelhető, hogy az egyes mérések pontatlanok. Az ugyanakkor egyre biztosabb, hogy a majdani marsi expedíció rendhagyó felkészülést fog igényelni, az űrkutatóknak pedig arra is megoldást kell találniuk, hogyan tartják majd életben a bolygó felfedezésére induló asztronautákat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.