A 2020-ban kémiai Nobel-díjat kapó CRISPR/Cas9 génszerkesztő technikával nagy pontossággal lehet megváltoztatni a genetikai kódolást, ezzel betegségeket gyógyítani vagy genetikai hibákat kijavítani. A kutatók állatok viselkedésének megváltoztatására is bevetik, ám az eredmények nem mindig olyanok, mint amire számítanak.

A Science Alert beszámolója szerint a Georgia Állami Egyetem szakemberei hörcsögök egy csoportján próbálkoztak ezzel a technikával. Nem véletlenül használták ezeket az állatokat, ugyanis a társadalmi felépítésük némileg hasonlít az emberekéhez, és a stresszreakciójuk is hasonlóak hozzánk, így a kutatás eredményei potenciálisan vonatkozhatnak az emberekre is. Kiiktattak egy receptort (Avpr1a), amelyre a társadalmi cselekvésekhez (kommunikáció, kötődés, együttműködés), dominancia, agresszió) kapcsolódó vazopresszin nevű hormon hat, és azt várták, hogy mind a szociális kommunikáció, mind az agresszív viselkedés csökken majd az állatoknál.

Nagy meglepetésükre, ennek épp az ellenkezője történt: a receptor nélküli hörcsögök sokkal magasabb szintű szociális kommunikációt és agressziót mutattak. Ez utóbbiban még a nemi különbségek is eltűntek. A kutatók kénytelenek voltak beismerni, hogy nem értik olyan jól ezt a rendszert, mint korábban gondolták, és az ellentmondó eredmények azt mutatják, hogy el kellene kezdeni gondolkodni ezeknek a receptoroknak az agy teljes áramköreiben kifejtett hatásairól, és nem csak bizonyos agyi régiókat vizsgálni.

Fontos megérteni az emberi szociális viselkedésben szerepet játszó idegi áramköröket, a vazopresszin viselkedésben betöltött szerepét, hogy könnyebben alakítsanak ki új és hatékonyabb kezelési stratégiákat a neuropszichiátriai rendellenességek sokféle formája számára, az autizmustól a depresszióig – írják a kutatók a PNAS folyóiratban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.