A műholdas megfigyelések előzetes kiértékelése szerint 1012,5 négyzetkilométernyi esőerdő irtottak ki a múlt hónap, csaknem kétszer annyit, mint a múlt év azonos havában.

Az esős évszak utolsó hónapjának számító áprilisban általában még szerény méreteket ölt az erdőirtás Amazóniában, az idei április érték azonban megközelíti a száraz évszak első hónapjának tartott június eddigi legmagasabb értékét, a tavaly mért 1061 négyzetkilométert.

Tavaly áprilisban 580 négyzetkilométernyi – 1400 focipályányi – esőerdőt irtottak ki Brazíliában. Az idei év első négy hónapjában 1954 négyzetkilométernyi amazóniai esőerdő eltűnését jelezték a műholdas megfigyelések, csak a dupláját a tavalyinak.

Az eddigi adatok azt jelzik, hogy idén rendkívül erős nyomás nehezedik az amazóniai esőerdőkre – mondta Maria Napolitano, a WWF Brazília tudományos szakértője. Marcio Astrini, a Klímaobszervatórium nevű zöldszervezet szakértője „szörnyűnek, ijesztőnek és felháborítónak” nevezte az idei április adatokat.

Térképre tették, hol nem lesz élhető a Föld, ha továbbra is ilyen ütemben pusztítjuk a bolygót

A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos területeken néhány évtized múlva már lehetetlen lesz élni.

A Jair Bolsonaro elnök hatalomra kerülése óta eltelt három évben évente 75 százalékkal több esőerdőt irtottak ki, mint az előző tíz év átlagában. Az elnök 2019. januári kormányra kerülése óta a környezet védelmére hivatott állami szervek a jelzett illegális erdőirtásoknak mindössze 2,17 százaléka esetében léptek közbe – közölték természetvédők.

Leonardo di Caprio hollywoodi filmsztár a múlt héten felszólította a brazil fiatalokat, hogy nagy számban vegyenek részt az októberi elnökválasztáson, mert Brazília a klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú ökológiai rendszereknek, köztük az amazóniai esőerdőnek ad otthont, és – mint mondta – a fiatalok szavazata elengedhetetlen ahhoz, hogy az országban „a bolygó egészségének javára változzanak a dolgok”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.