Bár a hidraulikáról elsőre a legtöbben valószínűleg valamiféle ipari berendezés jut eszébe, az igazság az, hogy a hétköznapokban rengeteg olyan eszköz vesz bennünket körül, amely e nélkül a technológia nélkül nem létezhetne. Ezek nélkül pedig jóval kényelmetlenebb lenne az életünk.
Bár a víz első törvényszerűségeit az ókori görög fizikus, Arkhimédész írta le, sok idő telt el, hogy az ember megalkossa az első hidraulikus szerkezetet. Erre egészen 1795-ig kellett várni, az igazán nagy áttörést azonban az hozta el, hogy azokban a hidraulikus szerkezetben, amelyekben ez lehetséges volt, a folyadékot (vizet) olajra cserélték le a mérnökök. Az ilyen elven működő gépek nemcsak az ipar termelékenységét növelik, hanem a hétköznapok kényelmét is.
Az autósok megéreznék
Az egyik terület, ahol egyértelműen megéreznénk a hidraulika hiányát, az az autóvezetés lenne. Bár az 1990-es évek második felétől a járművek kormányzását megkönnyítő szervo hidraulikáját elektromosra kezdték cserélni a gyártók, a mai napig gyártanak olyan járműveket, ahol legalább hibrid rendszer van. A sofőr számára a kormány tekerését a hidraulikus rendszer könnyíti meg, az ehhez tartozó vezérlést azonban már az elektronika irányítja.
De hidraulika nélkül elindulni és megállni sem lenne könnyű: a fékrendszerek, a tengelykapcsolók és a nyomatékváltók is ilyen technológiát használnak. Ezek működése nélkül nem nehéz lenne a vezetés, hanem lehetetlenné válna.
És ha már az autóknál tartunk, akkor érdemes megemlíteni az autószerelőket is, akik szintén hidraulikus rendszert használnak, hogy megemeljék az akna fölé beállt járművet.
Repülőgépek
A közlekedésnél maradva érdemes megemlíteni egy másik alkalmazási területet: a repülőgépeket. A mérnökök a légi járművek futóműveit tervezték meg úgy, hogy azok a hidraulikára támaszkodva tartsák meg a repülőgépek óriási tömegét, és ez az a rendszer, amely segít behúzni a futóművet a gép törzsébe.
Lift helyett lépcső
Kevésbé köztudott, de vannak olyan személyfelvonók, amelyek hidraulikus hajtásúak. Ezeknél a lift mozgatását a hidraulikus munkahenger végzi, különlegessége pedig, hogy csak felfelé menetben fogyaszt energiát, lefelé ugyanis a gravitáció segítségével közlekedik.
Az ilyen típusú lifteket általában 3–4 emelet magasságú épületekbe ajánlják, mert ezeknél még kedvező lehet a beépítési- és üzemeltetési költség. Emellett a 4 emeletnél magasabb épületekben már nem jelentkeznek a hidraulikus rendszer előnyei.
És persze az sem mindegy, hogy milyen gyorsasággal közlekedik a lift: a hidraulikus ugyanis valamivel lassabb a villamos üzeműhöz képest; míg előbbi 0,4–1 m/s sebességgel szállítja az utasokat, utóbbi az 1,6 m/s-os, sőt bizonyos típusoknál még ennél is nagyobb sebességgel dolgozik.
Segít az ápolóknak
Az elvnek a kórházakban is nagy hasznát venni. Azoknál a betegeknél, akik mozgásukban korlátozottak, komoly segítég lehet a beteg és az ápoló számára egyaránt, ha hidraulikus betegágyon fekszik az illető. Ebben az esetben a rendszer segítségével különböző állásokat állíthat be az ágy kezelője, így a beteg különösebb erőlködés nélkül fel tud ülni, vagy fel tudja emelni a lábát. A megoldás az ápolókat sem terheli meg, így ugyanis nem nekik kell puszta testi erővel megmozdítaniuk a beteget.
A tűzoltók is használják
Hidraulika nélkül nem létezne a mai formájában a feszítővágó, mellyel például egy autóbalesetnél próbálják meg kiszabadítani a sérültet a roncsok közül. A precíz használata nemcsak fontos, de életmentő is lehet, a kellő gyorsasággal ellátott balesetező túlélési esélye jelentősen megnőhet.
Mobil hidraulika
Nem szabad megfeledkeznünk azokról a gépekről sem, amelyek képesek a helyváltoztatásra – például a markolók, kotrógépek vagy épp a daruk. Ezek nélkül szintén nehezebb lenne az életünk: a házépítésnél a markoló hidraulikája nélkül például nagyon sokáig tartana, és igen nehézkes lenne kiásni az alapot, míg a daruk nélkül az anyagok mozgatása járna sokkal több befektetett energiával, mint most.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.