Az elmúlt hónapokban több gyógyszergyártó cég is bejelentette, hogy olyan koronavírus elleni védőoltás fejlesztésébe kezd, amelyet kifejezetten az omikron variánsra szabnak. A Pfizer-BioNTech január végén kezdte meg a klinikai teszteket, a Moderna pedig márciusra ígérte, hogy elkészül a szerrel. Magyarország előzetesen 9,5 millió adag Pfizer-vakcinát foglalt le az omikron ellen.

Az új fejlesztésekre azért van szükség, mert bár az eredetileg elkészített vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos fertőződés ellen, a hatékonyságuk az omikron változattal szemben már nem olyan jó, mint amilyen az eredeti vírussal szemben volt. Ez elméletben jól hangzik, ám a korai állatkísérletek azt mutatják, hogy az új védőoltások sem nyújtanak nagyobb védelmet annál, mint amit az eredeti védőoltás harmadik adagja jelent – olvasható a Nature-ben.

MTI / Balázs Attila

Az omikron elleni vakcinán azért kezdték el dolgozni a tudósok, mert a variáns genomja közel 50 genetikai változással rendelkezik az eredeti, vuhani koronavírushoz. Ezek legnagyobb része, 32, a vírus S-fehérjéjén található aminosavat módosítja. Ezért kevésbé hatékony védelmet nyújthatnak ellene a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagok, és sokkal gyorsabban terjed, mint akár a delta variáns. (A vírusról további fontos tudnivalókat enciklopédiánkban találhat.)

Hogy a Pfizer és a Moderna vakcinája mennyire lesznek hatékonyak, az leghamarabb márciusra derülhet ki, az előzetes eredmények alapján viszont már látni, mire lehet számítani. A lap megjegyzi, hogy a legtöbb kísérletet csak kevés állattal végezték el, és az ezzel kapcsolatos publikációk is arra várnak, hogy jóváhagyást kapjanak a független tudósoktól.

Az egyik esetben például nyolc rézuszmajmot oltottak be: egy részüknél három adag Modernát alkalmaztak, másik részüknél pedig az omikron elleni változatot. Az eredmények azt mutatták, hogy minden esetben ugyanolyan megbízható immunválasz jött létre minden variánssal, így az omikronnal szemben is.

Egy új kutatás szerint hatékonyabb lehet a koronavírus elleni védőoltás, ha mozog egy kicsit

Amerikai tudósok arra jutottak, hogy ha valaki közvetlenül a koronavírus elleni védőoltás után 90 percen át végez testmozgást, a szervezetében több lesz az antitest, mint másoknak.

Emellett a védőoltások hatással voltak a memória B-sejtekre, amelyek a vírus elleni antitestek előállításáért felelősek. Fontos ugyanakkor, hogy ezt a hatást csak az oltás utáni negyedik hétig vizsgálták a szakemberek, és azt nem tudni, hogy az antitestek termelődésének növekedése még meddig tart.

A Nature megemlít egy másik tanulmányt is, ahol a kísérlet során egereket oltottak be. Itt azt találták, hogy az omikron ellen készített változat beadása két, normál mRNS-oltás után semmivel nem biztosított számukra nagyobb védettséget, mintha az eredeti oltásból kaptak volna egy harmadikat.

Az amerikai Duke Egyetem tudósa, David Montefiori szerint az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy az omikronspecifikus védőoltás nem nyújt nagyobb védelmet annál, mint amit egy emlékeztető védőoltás kínál a beoltottaknak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.