Nem csupán képzelgés a másnaposság alatt szorongás, olyannyira nem, hogy a szakemberek a hangover (másnaposság) és az anxiety (szorongás) szavakból megalkották rá a hangxiety kifejezést. Egyes becslések szerint a másnaposság alatti szorongás az emberek nagyjából 12 százalékát érinti, és személyenként változó súlyosságú lehet.

Akármilyen szórakoztatónak is tűnhet egy-egy komolyabb ivászat, az azt követő roppant kellemetlen másnaposság fiziológiai stresszt okoz a szervezetben. Ilyen állapot egyébként akkor következik be, amikor a testet valamilyen stresszhatás éri, például betegség vagy sérülés – magyarázza a The Conversation online magazinban Craig Gunn, a Bristoli Egyetem kutatópszichológusa. Azonban nem csupán az immunrendszerben okoz változásokat a másnaposság, hanem növeli a stresszhormonként is emlegetett kortizolszintet, a vérnyomást és a pulzusszámot – ezek mind-mind olyan eltérések, amelyek a szorongást is kísérik. Ráadásul a másnaposság alatti fokozott stressz azt is megnehezíti, hogy valaki megbirkózzon bármilyen további stresszel, amellyel ez időszak alatt kerül szembe.

Healthline

A stressz és alvásmegvonás (a másnaposság velejárói) a kognitív funkciók (pl. figyelem, memória) hanyatlásához is vezethet, miközben a másnaposság egyéb kellemetlen tüneteinek a kezelése is megnehezíti a napi feladatok elvégzését.

A Bristoli Egyetem kutatói kiderítették, az emberek ugyan negatív változásokat tapasztalnak az érzelmeikben másnaposság idején, azonban amikor arra kérték kísérleti alanyaikat, hogy egy számítógépes feladat elvégzése során ténylegesen szabályozzák az érzelmeiket, ezt ugyanúgy meg tudták oldani, mint amikor nem voltak másnaposak, igaz, fokozott erőfeszítéssel. Az érzelmek szabályozásának effajta nehézségei is magyarázhatják, miért tapasztalnak egyesek szorongást a másnaposság alatt.

Egy másik kutatásban azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a másnaposság a mentális készségeket, beleértve a munkamemóriát, az önkontrollt és a rugalmas gondolkodást. A másnaposok rosszabb teljesítményt nyújtottak ezekben, és ez is segít megmagyarázni a másnaposság alatti szorongást.

De vajon miért nem érez mindenki szorongást? A kutatók erre a kérdésre is megpróbáltak válaszolni. A fájdalom, legyen szó fejfájásról vagy izomfájdalomról szinte minden másnaposság része. A kutatások azonban azt mutatják, hogy azok, akik hajlamosak eltúlozni a fájdalmat vagy a legrosszabbra számítani, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szorongást.

Ezek az emberek egyébként nagyobb valószínűséggel tapasztalnak súlyos másnaposságot is. Ez megmagyarázhatja, hogy egyesek miért élnek át szorongást, míg mások nem. Azok, akik egyébként is gyakran idegesek, szintén különösen érzékenyek a másnaposság alatti szorongásra. A negatív életesemények, a depresszió vagy a harag ivás közben, az ivás miatti bűntudat és még bizonyos személyiségjegyek szintén összefüggenek a másnaposság alatti hangulatváltozásokkal.

Természetesen a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a másnaposság alatti szorongást, ha kerüljük az ivást, vagy legalábbis mértékkel tesszük azt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.