Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A tongai vulkánkitörés most nem okoz klímaváltozást, de csak idő kérdése, hogy mikor lesz olyan kitörés, ami után szembe kell néznünk az éghajlat megváltozásával. Az elmúlt kétezer évben ötven hasonló esemény történt, a múlt században négy, a 21. században még várat magára egy ilyen katasztrófa.
Sokakat meglepett idehaza, hogy a 17 ezer kilométerre történt tongai vulkánkitörés Magyarországon is érzékelhető volt. Erős lökéshullámot indított útjára, a hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett. A nyomáshullám 14 órával a kitörést követően Magyarországot is elérte, kétszer is érzékelték a mérőműszerek.
Érdemes tudni, attól, hogy Magyarországtól akár több ezer kilométerre tör ki egy vulkán, nem csak a lökéshullám érhet el hozzánk, más következményeket sem biztos, hogy megúszunk. A tongai kitörésben, illetve az azt követő cunamiban eddigi adatok szerint rengeteg ház megsemmisült, három ember meghalt, mégis volt egy adat, ami után itthon fellélegezhettünk: a sztratoszférába „csupán” 400 ezer tonna kén-dioxid került, így ezúttal nem kell tartanunk attól, hogy érezhető éghajlatváltozást okoz a katasztrófa.
A klimatikus hatáshoz egy nagy robbanásos kitörés kell (ez a része most is megvolt), aminek a felhője a sztratoszférába jut, azaz minimum 15-20 km magasságba emelkedik, illetve az, hogy a magma kéntartalma nagy legyen, azaz jelentős mennyiségű kén-dioxid jusson a magas légkörbe.
Nagy kérdés, hogy az ilyen, klímaváltozást okozó kitörések milyen gyakoriságúak. A grönlandi jégfuratminták alapján azt lehet tudni, hogy az elmúlt közel 2 ezer évre visszamenően kb. ötven olyan vulkáni esemény ismerhető fel a kénsav-anomália alapján, aminek lehetett klimatikus következménye. Évszázadonként átlagosan két-három ilyen eseményre lehet számítani. Ezek nagysága azonban eltérő. Az elmúlt 2000 évben azonban legalább öt-hat olyan eseményt ismerünk már jól, aminek nem csak jelentős éghajlatváltoztató hatása volt, hanem kihatott a társadalomra is, azaz történelemformáló is volt.
Mintegy 3-5 millió tonnányi mennyiség az, ami már érezhető változást okozhat az éghajlati rendszerben. A tavalyi izlandi és a la palmai kitörés esetében nem kevés kén-dioxid jutott a légkörbe (az utóbbi esetében mintegy 1,5 millió tonna), de mindkét esetben ez az alsó légrétegekben maradt és több hónapos eloszlást mutatnak, ezért maradt el a klimatikus hatás.
Harangi Szabolcs, az ELTE kőzettan-geokémiai tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője magyarázta el nekünk azt a folyamatot, ami miatt csökkenhet egy kitörés után a hőmérséklet: a kén-dioxid gáz a vízgőz molekulákkal reakcióba lépve egy többlépcsős folyamat után kénsav aeroszollá alakul, ami a kis sűrűségű sztratoszférában hosszú ideig (évekig) megmaradhat. A kénsavaeroszol-felhő visszaveri a beérkező napsugarak egy részét, ami összességében csökkenti a Föld felszínén az átlaghőmérsékletet.
Éhínség, áradások és egérinvázió
A kutatások szerint a trópusi, azaz egyenlítőközeli területen lévő vulkánkitörések a klimatikus szempontból a legveszélyesebbek, mivel itt a magas légköri áramlások a leghatékonyabban tudják szétteríteni az aeroszol felhőt és okoznak globális hatást.
Erre a legjobb példa az indonéziai Tambora vulkán kitörése volt 1815-ben, amikor
nyár nélküli év követte a kataklizmát Európában.
Mintegy 55 millió tonna kén-dioxid került a légkörbe. Harangi Szabolcs egy korábbi tanulmánya szerint Magyarországot nagyon súlyosan érintette a klíma akkori változása. 1815 decemberében hirtelen hatalmas hóvihar érkezett, aminek következményeként a szabadban lévő állatok jelentős része elpusztult. A zord tél nagyon elhúzódott, még 1816 áprilisában is jelentős havazások történtek, és mindennaposak voltak a fagyok. A különösen hűvös nyáron szinte folyamatosan esett az eső, gyakoriak voltak a villámlásokkal kísért viharok, a pusztító jégesők.
Ha ez nem lett volna elég, a földek vízben álltak, egérinvázió dúlt, a termés nagy része elpusztult. A folyamatos esők megárasztották a Tiszát, ami hat hónapon keresztül áradt. Nyár közepén az újabb hatalmas esők a Maroson is áradást okoztak, és mindez együtt Szegeden a Tisza egyik legnagyobb és legpusztítóbb árvizéhez vezetett. Több mint 1500 ház dőlt össze.
A termés pusztulása Magyarország egyik legsúlyosabb és leghosszabb éhínségét eredményezte. A legerősebben sújtott terület Erdély volt, ahol tízezrek haltak éhen, egyes területekről kannibalizmust jelentettek a hatóságok. Mindez azért, mert Indonéziában kitört egy vulkán.
Az izlandi vulkánok is képesek Európában komoly válságot okozni, elég belegondolni abba, amikor az Eyjafjallajökull 2010-es kitörését követően a légkörbe került vulkáni hamu miatt napokra megbénult a légiközlekedés. Ez persze csak egy apró kellemetlenségnek tűnhet ahhoz képest, amit a Laki 1783-1784-as kitörése okozott. 25 kilométer hosszan megnyílt a föld, és a hasadékból ömlött ki a bazaltos láva. Izlandon tízezrek estek áldozatul a vulkáni szmognak, ami aztán beterítette Európa nagy részét is. Pesten, illetve Budán is észlelték. A kén-dioxid ebben az esetben is elérte a sztratoszférát, ezért a forró nyarat rendkívüli zord tél követte, a következő nyáron pedig hideg és esős idő várt Európára, a gabona nem érett be, a kenyér ára pedig az egekbe szökött. Ebben az esetben éveken át tartott az alacsony átlaghőmérséklet és a rossz termés, több kutató is úgy véli, az ebből fakadó elégedetlenség is vezetett a francia forradalomhoz.
Indonézia? Olaszország?
A 20. században négy jelentősebb vulkánkitörésnek ismert kisebb-nagyobb mértékű éghajlatváltoztató hatása: Katmai-Novarupta (1912), Agung (1963), El Chichon (1982) és Pinatubo (1991). Ezek közül az utóbbinak volt a leginkább mérhető következménye, melyhez hozzájárulhatott még az ugyanebben az évben történt chilei Hudson vulkánkitörés is. Ez néhány tizedfokos átlagos hőmérsékletcsökkenést okozott a Föld északi féltekéjén, Magyarországon is ennyit lehetett belőle érzékelni.
Azt nem tudni, hogy mely vulkán kitörésére lehet most számítani. Sok esetben ezek a tűzhányók hosszú (több évszázados-évezredes) szunnyadás után ébrednek fel. Harangi szerint jó esetben a következő ilyen eseményt is egy olyan vulkán fogja okozni, amire most nem is gondolunk, mert éppen nyugodt, nem mutat aktivitást. Elsősorban az indonéziai vulkánok lehetnek veszélyesek, de a tongai Hunga vulkán kitörése megmutatta, hogy számolni kell a víz alattiakkal is.
Európához legközelebb a Nápoly mellett található Campi Flegrei kalderája lehet képes egy ilyen kitörésre. Utoljára 39 ezer éve, illetve 12 ezer éve volt itt olyan mértékű kitörés, ami a klímára is hathatott. Hasonló itt jelenleg nagyon-nagyon piciny valószínűségű, bár kisebb erősségű kitörés nincs kizárva – mondta a kutató.
Hogyan lehet minderre felkészülni?
Harangi szerint nem az a kérdés, lesz-e ilyen, akár „történelemformáló” vulkánkitörés a jövőben, csupán az, hogy mikor. Akár ebben az évszázadban is van esély egy komolyabb klimatikus hatást okozó eseményre. Ezért fontos tudni azt, hogy ez milyen módon fog hatni a technológiailag fejlettebb, de talán pont ezért is érzékenyebb, sebezhetőbb társadalomra. „Megítélésem szerint ennek módja az, hogy jobban fel kell tárni a múltbeli ilyen események okait és hatásait – jelenleg ezen is dolgozunk az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportban –, modellszámításokat kell végezni, hogy különböző területeke történő nagy vulkánkitörések milyen hatást okoznak, a mai társadalomban milyen területen fejtené ki a hatását (látjuk, hogy ez az optikai kábelek megrongálásától kezdve sok eddig nem tapaszt kárt is okoz), itt beleértve a repülési zavarokat, ezen keresztül a légiközlekedési kereskedelem leállását, az elektronikus zavarokon keresztül a gazdaságra gyakorolt hatást, a tőzsdében okozott zavarokat és még lehetne sorolni”.
A szakember szerint szimulálni kell ezeket a hatásokat, ami alapján kialakíthatók olyan protokollok, amelyek egy ilyen esemény bekövetkezése esetében követhetők. Elkerülni az ilyen katasztrófákat nyilván nem lehet, erősíteni kell tehát a vulkáni kitörés előrejelzést, jobban meg kell ismerni a tűzhányók működését, különösen a potenciálisan nagy, éghajlatváltozást is okozó vulkánkitörésekét, fel kell mérni a potenciálisan veszélyes vulkánokat – sorolta.
Fontos azt is látni Harangi Szabolcs szerint, hogy a túlnépesedés miatt egyre nagyobb számú ember van potenciális vulkáni veszélyben, ez jelenleg a Föld lakosságának kb. 10 százalékát jelenti, ez egy új tényező. Ki lehet indulni tehát abból, hogy mi, hogyan történt a múltban (azaz ezeket a történéseket kutatni kell), mert erre lehet építeni azt, hogy mindez milyen hatást fejtene ki a jelenben. Az ELTE kutatója szerint nem kell elborzadnunk, nem félelemkeltésről van szó, ehelyett próbáljuk felmérni a minden eddiginél nagyobb ismereteink alapján, hogy mi várható.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Műholdképeken látszik, mekkora pusztítást végzett a vulkán Tongán
