Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Másnaposság elleni hatást tulajdoníthattak annak az ametisztköves aranygyűrűnek, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor.
„Sok erényt tulajdonítottak ennek a kőnek, köztük azt is, hogy viselőjét megvédi az ivás okozta másnaposság kellemetlen hatásaitól” – mondta el a javnei régészeti helyszínen felfedezett ókori ékszerről Amir Golani régész.
A gyűrűt egy bortárolásra használt amforaraktár maradványaitól 150 méterre találták meg. Az ásatáson egy 7. századi – a bizánci kor végére és a korai iszlám időszak kezdetére datálható – helyszínt tártak fel, de a régészek szerint a gyűrű még régebbi is lehet. „Ametisztköves aranygyűrűjük már a rómaiaknak is volt, és lehetséges, hogy ez a gyűrű a 3. században a városban élő előkelő elit ékszere volt” – idézte a CNN az izraeli régészek közleményét.
Amir Golani megjegyezte, hogy az ametisztköves gyűrűnek vallási vonatkozásai is lehetnek: „A Biblia a 12 drágakő egyikeként említi az ametisztet, amelyet a Templom főpapja ünnepi mellvértjén hordott.” A tudós úgy véli, hogy a lila köves, 5,11 gramm súlyú gyűrű egykor egy tehetős személyé volt. Az ékszer viselése státuszukat és gazdagságukat jelezte, az ilyen gyűrűket férfiak és nők egyaránt hordhatták.
Elie Haddad, az ásatás társigazgatója közleményében arról írt, hogy a drága gyűrű az ősi borászat tulajdonosáé, annak magas rangú beosztottjáé vagy egy szerencsétlen látogatóé lehetett, aki leejtette és elvesztette.
A leletről beszámoló Live Science tudományos ismeretterjesztő oldal azt írja, hogy az Amerikai Gemológiai Intézet (GIA) szerint az „ametiszt” szó a görög „ametisztosz” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „nem részeg”. Az ametiszt egy olyan kvarcfajta, amelyet egykor olyan nagyra értékeltek, mint a smaragd és a rubin, mígnem a 19. századi brazíliai nagy lelőhelyek felfedezése olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé tette a drágakövet.
Az ókorban többféle módon is védekeztek a másnaposság ellen. Az ókori görögök – egy 1900 éves papirusz tanúsága szerint – babérlevélből készült nyaklánc viselését javasolták „részeg fejfájás gyógymódjaként”. Az ókori Mezopotámiában pedig feljegyezték, hogy egy orvos édesgyökér-, leander-, bab-, olaj- és bortinktúrát javasolt abban az esetben, ha „az ember erős bort ivott, ami a fejét is megzavarta”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
