Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az ausztrál Cuava-1 műhold küldetésének célja, hogy a Földön fel lehessen készülni az erősebb napkitörések által okozott hatásokra.
Még augusztusban került a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére az az ausztrál műhold, ami a jövőben nagy segítség lehet az űridőjárás előrejelzésében. A Cuava-1 nevű egységet szerdán pályára állították az asztronauták, és a jövőben azt tanulmányozza majd, hogy a Nap sugárzása milyen hatással van a Föld légkörére és az elektronikai eszközökre.
Az űrbéli időjárás – például a napkitörések vagy a napszél – befolyásolják a Föld légkörének felső rétegében található részét, az ionoszférát. Ez nemcsak a földi kommunikációra van hatással, hanem az egyes műholdak pályájára, valamint az elektromágneses mező ingadozását okozhatja, ami végső soron az elektronikai eszközökben tehet kárt.
Figyelmeztetnek a tudósok: kiütné a globális internetet egy erősebb napkitörés
A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.
A The Next Web beszámolója szerint a Cuava-1 legfőbb feladata éppen ezért az, hogy segítsen javítani az űridőjárás előrejelzését, ezzel pedig felkészülni például egy nagyobb napkitörésre. Az ausztrálok szempontjából pedig az sem mindegy, hogy a segítségével 2030-ra 20 ezer főre növelhetik az űriparban foglakoztatottak számát.
A szakemberek szerint az űridőjárás-előrejelzésének pontosításának kulcsa az ionoszféra jobb megértésében rejlik. A légkör ezen részére komoly hatással vannak a geomágneses viharok, ami nemcsak a rádiójeleket képes blokkolni, de feszültséget generál például az elektromos hálózatban is.
Az elmúlt négy év legnagyobb napkitörését rögzítette a NASA, a tudósokat is meglepte
A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.
A geomágneses viharok során nagy mennyiségű energia generálódik a légkör felső részében az északi és a déli pólusok közelében. Az energia eloszlásával azonban az egyenlítő feletti ionoszféra is változik, ezek a folyamatok pedig befolyásolják a műholdak vagy épp a bolygó körül keringő űrszemét helyzetének meghatározását. Ha pedig ez pontatlanná válik, az komoly károkhoz vezethet.
A szakemberek jelenleg legfeljebb három napra előre tudják jelezni az űridőjárást, annak hatását viszont nagyon nehezen tudják meghatározni. Emiatt viszont felkészülni sem lehet az ilyen helyezetekre. A kutatók azt remélik, hogy a most pályára állított műhold segítségével javítani tudnak majd ezen a helyzeten.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
