Tech hvg.hu 2021. szeptember. 13. 10:33

Lézerszkenneres drónokkal fésülték át a II. világháború kulcsterületeit

Nemrégiben lézerszkennerrel felszerelt drónok fésülték végig a II. világháború egyes területeit – a modern technológiának köszönhetően új információk derültek ki például a Harmadik Birodalom utolsó ellentámadásáról, illetve a normandiai partraszállásról.

A 21. század technológiái a történelem legmeghatározóbb mozzanatait is új aspektusba helyezhetik, emlékeztet a Viasat History közleménye annak kapcsán, hogy itthon a csatorna mutatja be először A II. világháború drónnal – A bizonyítékokat pásztázva című dokumentumsorozatot. A műsor alapját az a munka adja, melynek során olyan, másodpercenként 300 ezer mérést végző drónokkal vizsgálták át a világégés egyes területeit, melyek felvételei jó alapot adnak egy-egy 3D-s modellezéshez.

A szakértők így évtizedekkel ezelőtti képükben is láthatják a helyszíneket.

A halál ötven órája című filmklasszikust is megihlető ardenneki offenzíva volt a Harmadik Birodalom utolsó ellentámadása, egyben a legnagyobb és leghalálosabb csata, amiben az amerikai hadsereg részt vett. A 600 ezerből közel 20 ezer amerikai katona vesztette életét, köztük olyan alakulatokkal, mint a gyakorta figyelmen kívül hagyott egység, az afroamerikai katonákból álló 333. tábori tüzérség. A Viasat History közleménye felidézi, hogy az egység pontosságáról volt híres: kilenc mérföldről tüzeltek egy náci tankra, és a négy lövésből három célba is talált. Azt viszont senki sem tudta pontosan, hol állomásoztak, amikor a németek 1944 decemberében váratlanul elindították az offenzívát. A dokumentumfilmes csapat végül a belgiumi Schoenberg melletti erdőben bukkant rá az egység nyomaira.

Viasat History

A szkennerekkel felszerelt drónok nem csupán azokat az árkokat tárták fel az erdőben, ahol a katonák meghúzódtak, de lenyomataik alapján azokat az állásokat is, amelyekre a lövegeket telepítették.

Előkerül a sorozatban a normandiai partaszállás is, mely során a szövetségesek hétezer hajó segítségével egyetlen nap alatt 156 ezer katonát juttattak Franciaországba, hogy megfordítsák a háború menetét. Bár a németek Pas-de-Calais megyében, a La Manche csatorna legszűkebb pontjánál várták a partaszállást, ez végül Normandiában történt meg, méghozzá öt különböző partszakaszon. A hadművelet egyik kulcsmomentumaként egy párszáz fős brit kommandónak sikerült elfoglalnia Port en Bessin városát, amely elválasztotta a kanadai és brit erőket az amerikaiaktól. Ezt az összecsapást a szkennerekkel ellátott drónok segítségével sikerült most pontosan rekonstruálni a dokumentaristáknak, korábban rejtve maradt lőállások, árkok és egységek felfedezésével. A rekonstruálásban egy korabeli légi felvétel is segített, amelyet a mostani adatokkal összevetve a filmesek kimutatták, hogy az összecsapás nem csupán többfrontos volt, de véresebb és keményebb is, mint sejtették. Ha pedig a kommandósok elbuktak volna, akkor az amerikai hadsereg nem tudott volna egyesülni a brit és kandai erőkkel, így az egész partraszállás katasztrófába torkollhatott volna.

A II. világháború drónnal – A bizonyítékokat pásztázva című dokumentumsorozat hétfőn 21 órakor debütál a Viasat Historyn.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.