Egyre több magyar fordul mentálterapeutához az úgynevezett poszt-Covid-szindróma miatt – mondta az Indexnek adott interjúban Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója. A szakember hozzátette: ő és kollégái már érzékelik a betegek rohamát.

Azzal kapcsolatban, hogy a brit variáns milyen mentális változásokat okozhat, Purebl György azt mondta, rengetegen jelentkeznek az ambulanciájukon ilyen tünettel.

Fáradékonyság, szorongás, depressziós tünetek, alvászavar, ezekkel találkozom leggyakrabban. A szakirodalom ezeknél súlyosabb tünetekről is beszámol. (…) A vírusban az a legkiszámíthatóbb, hogy teljesen kiszámíthatatlanul működik. Emellett azzal jár, hogy az embert folyamatosan félelemben tartja, sőt, amikor elkapja, bizony az is felmerül benne, hogy belehalhat.”

Nemzetközi szaklapokban is szóba került már, hogy pszichiátriai betegségcunami várható a Covid-járvány után. Ezt Purebl most megerősítette, és mint mondta, “a járvány kezdete óta a depresszió gyakorisága megháromszorozódott, a klinikai figyelmet igénylő szorongásos esetek száma pedig megduplázódott”. Szerinte a depresszió már a pandémia előtt is második helyen állt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között. “(…) Ezt tetézik a családtagjukat, a megélhetésüket elvesztők pszichés problémái.”

A szakember szerint az embereknek elegük van abból, hogy a vírus fenekestül felforgatta az életüket, hogy otthonról kell dolgozniuk, nem találkozhatnak a rokonaikkal, barátaikkal, össze vannak zárva másokkal hónapok óta. “Az egész világ biztonságosságába vetett hitre mért óriási csapást a járvány.”

A kérdésre, hogy mit nevezhetünk mentális poszt-Covid-szindrómának, azt mondta, ennek lényege, hogy valaki a Covidból felépülve olyan, az életminőséget súlyosan rontó pszichológiai tünetekkel küzd, amelyek klinikai figyelmet igényelnek, és jó eséllyel kezeléssel múlnak csak el. Különböző válfajai között ott van a már említett depresszió, az alvászavar, a pánikbetegség, az állandó szorongás a vírus jelentette fenyegetettség miatt vagy a poszttraumás stressz.

A Nyírő Gyula Kórházban már alkalmaznak mentális poszt-Covid-terápiát. Erről Purebl György azt mondta: a Magatartástudományi Intézet kidolgozott egy összetett programot, mellyel nemcsak az egészségügyi dolgozókat kezelik, de a hallgatókat is, “hisz ők is részt vesznek egy ideje az ellátásban, mégpedig a frontvonalban”.

Az, hogy nő a mentális zavarok száma a poszt-Covid miatt, talán elvezethet ahhoz, hogy miképp most is, elkezdünk sokat beszélgetni ezekről a problémákról, és talán eljuthatunk oda, hogy az emberek szabadabban mernek majd mentális kezelést igényelni. És akkor egyszer majd eljöhet az idő, amikor az emberek ugyanolyan hétköznapi módon fordulnak pszichológushoz vagy pszichiáterhez, mint fogorvoshoz”

– fogalmazott a szakember.

Purebl György hozzátette, hogy nő a mentális zavar gyakorisága a gyerekek körében is, mert ők ugyanúgy be vannak zárva otthon, mint a felnőttek, el vannak szakítva a kortársaiktól, barátaiktól. “A figyelemzavart rettentő nehezen tudja kezelni a pedagógus a monitor másik oldaláról. De attól is óvnék mindenkit, hogy megnövekedett gyerekkori zavarokkal kapcsolatban kizárólag a távoktatást okolja, mert ez nem ilyen egyszerű.”

Arra, hogy az emberek képesek lesznek-e megtanulni a bezártságban, hogyan kell pszichológiai segítséget nyújtani önmaguknak, az igazgató azt mondta,

a megszokott stresszkezelési eszközeink kiesésével muszáj elpárologtatnunk a megnövekedett feszültséget. Elemi érdekünk ebben a helyzetben a testmozgás, mely a leghatékonyabb stresszoldó módszer. Sétálni, futni vagy kirándulni a korlátozások közepette is el tudunk járni. Kulcsfontosságú a rutin, a rendszeresség, főleg a jelenlegi helyzetben, amikor ilyen mértékben bolydult fel az életünk”.

A szakember ehhez tippeket is adott: szerinte a jól megszokott biológiai ritmusunk a hangulatunk egyik legfontosabb stabilizátora, ezért keljünk fel mindig ugyanakkor, szervezzünk rendszeresen virtuálist találkozót, beszélgetést, tartsuk meg a tisztálkodás, a rendezett öltözködés szabályait, mert szerinte ezek segítenek abban, hogy ne hagyjuk el magunkat. A szakértő végezetül azt ajánlotta, hogy a koronavírusról szóló híreket időzítsük a nap egy adott szakára.

Olvasgassunk róla fél órát, aztán merüljünk el más hírekben, hogy ne ezzel legyen tele a fejünk egész nap”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.