A telemedicina olyannyira új keletű hazánkban, hogy a jogalkotás is csak 2020 márciusában kezdett el foglalkozni vele. A videótechnológián keresztül megvalósuló egészségügyi szolgáltatás során az orvos és a beteg kizárólag online találkozik egymással. "A magyar egészségügyben a tavalyi évig nem sok példa volt arra, hogy infokommunikációs eszközzel helyettesítették volna az ellátás egy részét" – idézi fel korábbi életünket Németh Balázs, a K&H Bank innovációs vezetője, aki szerint a pandémia kialakulását követően az oktatás mellett az egészségügyben is előtérbe kerülnek a digitális megoldások.

Az innovációs vezető szavaira erősít rá a Laczka Sándor, a Deloitte Magyarország TMT iparági csoportjának igazgatója, aki konkrét példát is említ: 2020 áprilisában az amerikai rendelések 43,5 százaléka zajlott videón, telefonon, e-mailben vagy chaten, a pandémia előtt ez a szám csupán 0,1 százalék volt. Európában is impozáns növekedés volt tapasztalható: 2020 tavaszán a franciaországi videó konzultációs szolgáltatások 40 százalékkal emelkedtek.

Ilyesmi szolgáltatás például itthon a K&H Bank inkubátorprogramjából indult, asztali számítógépről és okostelefonról egyaránt elérhető DokiApp, melyben csupán néhány perc várakozás után videótelefonos konzultációt lehet folytatni szakorvosokkal és pszichológusokkal. A projekt 2020 augusztusában indult, és az alkalmazásnak azóta több mint 5000 regisztrált felhasználója van, akik többek között háziorvosokkal, szemésszel, nőgyógyásszal és más szakorvosokkal illetve szakpszichológusokkal konzultálhatnak – olvasható a K&H tájékoztatásában.

A DokiApp létrehozói egy protokollrendszer alapján választottak a jelentkezők közül – így a már szerződött 25 szakorvosuk és 25 pszichológusuk jelentős részének az állami és a magánegészségügyi szektorban is van tapasztalata. Az alkalmazásban egy 10-15 perces orvosi konzultáció ára 5000 forint, míg egy 30 perces pszichológiai konzultáció 6000 ezer forintba kerül. Emellett van egy olyan csomagja is, amelyet vállalatok számára hozott létre: a munkavállalók kaphatnak juttatásként a munkaadójuktól DokiApp-hívásokat.

"Jelenleg azon dolgozunk, hogy a telemedicina alkalmazásunk minél szélesebb körben ismertté váljon, ezért olyan funkciókat fejlesztünk, ami az egészségügyi távellátást még inkább szélesíteni tudja. Bár sosem fogjuk teljes mértékben helyettesíteni a fizikai orvosi vizsgálatot, de a hibrid, azaz a hagyományos és a távellátás kombinációja, idő- és költséghatékonnyá teheti az egyre leterheltebb betegellátási rendszert. A közeljövő legújabb fejlesztése pedig az lesz, hogy időpontot is lehet majd foglalni a szakorvosokhoz" – avatott be a jövőbeli tervekbe Somogyi Tibor, a DokiApp alapítója.

A Deloitte számításai szerint a valós és virtuális orvosi rendelések világszerte több mint 700 milliárd dollárt tesznek ki 2021-ben, ennek nagy része, több mint 500 milliárd dollár az OECD 36 országában keletkezik majd. Ez csak az egészségügyi szolgáltatásokat jelenti, de a megnövekedett videó és más virtuális rendelések a technológiát szolgáltató cégek számára is bevételnövekedést jelentenek: a kimondottan virtuális rendelési megoldásokat szállítók számára 2021-re 8 milliárd dolláros bevétel prognosztizálható. Emellett, részben a virtuális orvoslásnak köszönhetően több mint 33 milliárd dollárra rúgó értékesítésre lehet számítani az otthoni használatra kialakított, orvos egészségügyi technológiát – szenzorok, megfigyelő megoldások, okosórák – piacán 2021-ben, ami 2019-hez képest 20 százalékos növekedést jelent.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.