Életkoronként eltérő, ki milyen hosszú ideig védett a koronavírussal szemben, ha egyszer már átesett a betegségen. Arra ugyanakkor még mindig kicsi az esély, hogy valaki másodjára is elkapja a kórokozót. Az idősebbek esetében ez viszont nem feltétlenül igaz.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos jelenségek közül még több is tisztázásra vár. Az egyik legtöbbeket izgató kérdés, hogy vajon mennyi ideig tart a védettség azoknál, akik már átestek a betegségen, és ha ez elmúlt, úgy vajon a későbbiekben is újrafertőződhetnek-e.
A témában most egy nagyszabású dán kutatás közöl viszonylag megnyugtató válaszokat: a kutatók ugyanis azt találták, hogy a védettség az esetek többségében legalább 6 hónapig tart. Vagyis: aki elkapta a kórt, az a gyógyulástól számított mintegy féléven át – nagy valószínűséggel – védett lesz a koronavírussal szemben.
A The Lancet orvosi folyóiratban publikált vizsgálat szerint – idézi a CNBC – az is kijelenthető, hogy az újrafertőződés esélye továbbra is igen alacsony jelenségnek számít, noha az idősek esetében más a helyzet: náluk, különösen a 65 évnél idősebbeknél, előfordulhat, hogy a páciens utóbb másodjára is beteg lesz a vírus miatt.
A kutatást még 2020-ban gyűjtött adatok alapján végezték dán szakértők, akik azt találták, hogy a megfertőződött páciensek esetében mintegy 80 százalékos védelem alakult ki a betegség lefolyása után. Ez az érték azonban annál kisebbnek bizonyult, ahogy az életkorban felfelé haladtak:
a 65 évnél idősebbeknél például 47 százalékos védettséget mértek.
A Koppenhágai Egyetem bevonásával készült vizsgálat – amely a helyben készített ilyen kutatások közül az eddigi legnagyobb – más megállapításokat is közöl. Ezek közé tartozik például, hogy a kutatók arra vonatkozóan nem találtak bizonyítékot, hogy a 6 hónapig tartó védelem az eltelt idő alatt bármennyivel is csökkent volna, azaz az ötödik hónapban is ugyanakkora a védettség, mint az elsőben. A kutatók ettől függetlenül azt javasolják, hogy a betegségen átesettek is vegyék fel az oltásukat, főleg, ha az idősebb korosztályból valók.
A vizsgálat megállapításait valamelyest gyengíti, hogy azt a szakértők a járvány első hulláma idején végezték, így a különféle vírusvariánsokat nem vették figyelembe. Márpedig a legtöbb szakoldalon már arról írnak – és ugyanezt hangsúlyozza napi tájékoztatóin a magyar operatív törzs is –, hogy a brit variáció súlyosabb lefolyású. A vizsgálathoz hozzátartozik az is, hogy bár a kutatók azt mondják, egy esetleges újrafertőződéskor nagy valószínűséggel csak enyhe tünetek jelentkeznek, több szakértő ennek ellenkezőjére is látott már példát: a második körös betegség volt a nehezebb, több tünettel járó, míg az első csupán alig viselte meg a pácienst.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.