Tech hvg.hu 2021. január. 04. 15:03

Augusztustól használhatják a külföldi tudósok az 500 méteres kínai rádióteleszkópot

A kínai FAST névre keresztelt rádióteleszkóppal gyorsan forgó neutroncsillagok után kutathatnak a tudósok, de akár a Földön kívüli élet nyomait is kereshetik vele.

December elején megtörtént az, amit már korábban megjósoltak a mérnökök: összeomlott a 900 tonnás rádióteleszkóp, az arecibói obszervatórium. Bár azóta már érkezett felajánlás arra, hogy újjáépítsék a szerkezetet, Kína is jelezte, hogy hozzájuk is mehetnek a kutatni a tudósok.

December közepén jelentették be, hogy megnyitják a tudományos közösség számára az 500 méter átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) névre keresztelt rádiótávcsövet. A szándékon kívül azóta sem tudhattunk meg többet a projektről, most azonban kiderült néhány részlet: Kína áprilistól tenné lehetővé a FAST használatát, amivel pulzárokat (gyorsan forgó neutroncsillagokat) és más, nagy energiájú objektumokat lehet(ne) keresni. Emellett alkalmas lehet arra is, hogy a Földön kívüli élet után kutassanak vele – írja a kínai Global Times.

Itt a videó, amin látni, ahogy összeomlik a 900 tonnás rádióteleszkóp

Az areciboi obszervatórium a világ egyik legfontosabb csillagászati eszköze. A szerkezet azt az érő hatalmas terhelés miatt nemrég leszakadt. A fenntartó most irányított módon összerogyasztotta, mert már nem volt menthető.

A Kínán kívüli tudósoknak kérelmet kell benyújtaniuk a teleszkóp használatához, és ha azt engedélyezték, csak akkor férhetnek hozzá a szerkezethez. A tervek szerint a jelentkezőket augusztus 1-jétől kezdve osztják be. A FAST kapacitásának 10 százalékát használhatják majd a külföldi szakemberek.

A teleszkópot egy éve, 2020. január 11-én kapcsolták be. Eddig 240 pulzárt találtak vele, amely közül a legizgalmasabb a Messier 92 gömbhalmazban tűnt fel. Az égitest másodpercenként 316,5 alkalommal fordul meg saját tengelye körül – ez az eddigi leggyorsabban forgó pulzár, amire a tudósok bukkantak –, miközben folyamatosan anyagot szív el az őt kísérő csillagból, amit ki is lök magából.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.