Kínai katonai vezetők többször hangoztatták, hogy a biotechnológiát a hadsereg is kamatoztathatná. Az Egyesült Államok most aggódik, hogy már nem csak tervekről van szó.
A CRISPR génszerkesztő eljárás segítségével génmódosításon átesett szuperkatonákkal kísérleteznek a kínaiak – állította a The Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében John Ratcliffe, az amerikai hírszerzés első embere. Ratcliffe már a címben sem finomkodik:
szerinte Kína a világ első számú nemzetbiztonsági kockázata.
A 2012-ben kifejlesztett, idén Nobel-díjjal elismert CRISPR nevű biotechnológiai eljárás 2018 novemberében került reflektorfénybe, amikor egy kínai tudós, Ho Csienkuj közölte: emberi magzatokon végzett génmanipulációs kísérletei sikeresek voltak, így megszülettek a világ első génmódosított csecsemői. A tudós szerint a génmódosítás segítségével a szervezet mesterséges védelmet kaphat az olyan vírusokkal szemben is, mint például a HIV. A tudományos élet azonban elítélte Csienkuj próbálkozásait, mondván az nem csak veszélyes volt, de a nemzetközi szabályozásoknak sem felelt meg. (A genetikai ollónak is nevezett eljárás emberi lehetőségeiről és veszélyeiről korábbi, részletes cikkünkben olvashat.)
A kínai hadsereg azonban az egyértelmű figyelmeztetések ellenére sem hagyott fel a kísérletekkel, és most is azon ügyködik, hogyan tudna ellenállóbb katonákat “gyártani” – ezt állítja Ratcliffe. A hírszerzés igazgatója szerint sok kínai technológia cég végez titokban olyan tevékenységet, amely a kommunista vezetés – és így közvetetten a hadsereg – érdekeit szolgálja.
A Futurism cikkében kitér rá, hogy a kínai katonai vezetők több alkalommal hangoztatták, hogy a biotechnológia kiaknázásával a hadsereg is fontos előnyökhöz juthatna. Részleteket ugyanakkor nem mondtak. A jelenleginél jobb harcászati eszközök “gyártása” egyébként nem csak Kína érdeke, Amerika is hosszú ideje végez ilyen jellegű kísérleteket. Egyik érdekesebb projektjük a vadászrepülőkre szerelt, lézertechnológia, illetve az a sisak, mellyel Terminátorokat faragnának a kommandósokból.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.