Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
A Verve Therapeutics nevű biotechnológiai vállalat kutatói egy vizsgálat során felfedezték: a VERVE-101 nevű génszerkesztési kezelés már egyetlen alkalom során is képes csökkenteni a betegek koleszterinszintjét.
A környezetszennyezés csökkentését, sőt akár a klímaváltozás megállítását is remélik kutatók génmódosított fáktól, amelyek egyes példányai már a természetben növekszenek. Miattuk másképp kell aggódni, mint a gmo-gabonák esetében.
Sikerrel állították helyre vak egerek látását a Vuhani Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói egy különleges génszerkesztési technikával.
Rákos sejtekre génszerkesztéssel kihegyezett T-sejteket engedtek szabadon egy kísérletben rákbetegek szervezetében. Az eredmények biztatóak.
A tüdőrák sok országban vezető halálok a rákos megbetegedések között. Ráadásul olyan is akad, amely kifejezetten agresszív fajta. Ezek kezelésében is segíthet az úgynevezett CRISPR szerkesztési eljárással megtalált új gén.
Külföldi hírességek sora szeretné a nevét látni valamelyik kutatási eredmény mellett. Úgy tűnik, ehhez hasonló álmokat dédelget a CIA is.
A Tel-Avivi Egyetem tudósai génszerkesztés segítségével módosították a B-sejteket, hogy azok felismerjék a HIV-vírust, és semlegesítő antitesteket termeljenek ellene.
Génszerkesztési eljárással nyúltak hozzá a paradicsomhoz az Egyesült Királyságban. Az eredmény tízből kilenc embernek jól jöhet – ennyien D-vitamin-hiányosak Magyarországon.
A CRISPR technológia a hozzáértők szerint napjaink egyik legnagyobb problémájára, a klímaváltozásra is megoldást nyújthat.
A fiatalkori alkoholfogyasztás súlyos problémákat okozhat az agyban, a kutatók szerint azonban ez a károsodás visszafordítható.
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.