Miközben a világ polgárai a koronavírus-járványra figyeltek, a kormányok egy része csorbította a szólás- és az internetszabadságot – áll az amerikai Freedom House legfrissebb jelentésében. A Freedom on the Net címet viselő beszámoló a 2019 júliusa és a 2020 májusa közti időszakot öleli fel, így az nemcsak a pandémiás helyzet, hanem az Egyesült Államok és Kína között egyre éleződő kereskedelmi háború miatt is érdekes.

Ezt, valamint egyéb más katonai konfliktusokat is egybevéve a Freedom House szerint 2020 első fele a globális internet szabadságának korlátozásáról szólt. A jelentés elkészítése során a világ 65 országában vizsgálták meg az állapotokat, így fedve le a világ internethasználóinak nagyjából 87 százalékát.

AFP / DPA / Andreas Franke

Adrian Shahbaz, a Freedom House technológia és demokrácia viszonyát vizsgáló igazgatója szerint alapvetően három módszert alkalmaztak a szabadságjogok csorbítására a kormányok:

• legalább 45 országban tartóztattak le aktivistákat, újságírókat és más civileket a pandémiás helyzetben az internetre kitett véleményük miatt,
• legalább 20 ország korlátozta a szólásszabadságot ugyanezen indokkal, illetve
• legalább 28 országban korlátozták a weboldalak és különböző, a közösségi médiában tett bejegyzéseket, amelyek az egészségügy valós helyzetét, a korrupció mértékét és más, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos információt közöltek.

Kínában például több helyen térfigyelő kamerákat szereltek fel a lépcsőházak és a lakások bejárataihoz, mondván, az elrendelt karantén betartását szeretnék ezzel ellenőrizni. Emellett továbbra is bebörtönzik a kritikus újságírókat, aktivistákat és a Hongkonggal szimpatizálókat is. A távol-keleti rezsim emiatt is végzett ismét – immáron hatodik egymást követő éve – az utolsó helyen a Freedom House rangsorában.

A listában Kínát mindösszesen 10 pontra értékelték a lehetséges 100-ból, ahol a 0 a totális diktatúrát, a 100 pedig a teljes netes szabadságot jelenti. A legtöbb pontot (95) Izland kapta. Magyarország a tavalyi 72 ponthoz képest az idei esztendőben csak 71-et kapott, épp annyit, mint például Argentína.

Pixabay / Sharpi1980

A Freedom House szerint a koronavírus-járvány idején kifejlesztett nyomkövető alkalmazások alapvetően tiszteletben tartják a felhasználók magánéletét, nem gyűjtenek GPS-adatokat, és a szükséges információt csak a felhasználó eszközén tárolják.

Néhány országban máshogy viselkednek, jegyzi meg a Wired, amely szerint az orosz állam például nemcsak a GPS-adatokhoz fért hozzá, de rögzítette az adott személy híváslistáját is, illetve egyéb személyes adatokra is rálátott. Hasonló a helyzet az indiai appal is, amely 50 millió felhasználó ugyanilyen adatait küldi el a kormányzati szerverekre. Hasonló a helyzet Ecuadorban és Pakisztánban is, ahol olyan Covid-platformokat fejlesztettek ki, amivel képesek megfigyelni és ellenőrizni az állampolgárokat. Pakisztánban például odáig merészkedett az állam, hogy a hírszerző ügynökök lehallgatták a kórházban fekvő koronavírus-fertőzött betegek telefonhívásait.

A jelentés azt is megjegyzi: 13 országban még az internetet is leállították – egy időre – a koronavírus-járvány első hulláma idején, ezzel akasztva meg a szólásszabadságot, a válsághelyzetben különösen fontos informálódást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.