Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a koronavírus igen veszélyes az emberre, ám egy friss hazai kutatás során az is kiderült, a korábban gondoltnál sokkal rugalmasabb és ellenállóbb lehet a vírus. Mindez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni. A Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja által vezetett csapat atomi erőmikroszkóp segítségével tapogatta le a SARS-COV-2 részecskék felületét. Az általuk publikált tanulmányban azt írják,
a vírust koronaszerűen borító tüskék rendkívül mozgékonyak, az organizmus pedig különlegesen ellenálló: alakja könnyedén összenyomható, de gumilabdaszerűen helyreáll, a fizikai behatás pedig nem tesz kárt se a struktúrájában, se a tartalmában.
Kellermayer szerint ezek a tulajdonságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vírus képes alkalmazkodni a környezetéhez, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy igen fertőző kórokozóról beszélhetünk.
Mivel az eddigi tudományos vizsgálatokat kémiailag kezelt, lefagyasztott vagy inaktivált víruson végezték el, a magyar tudósok munkája egyedülállónak számít.
[Ezt művelte 18 nap alatt egy magyar beteg tüdejével a koronavírus]
A magyar kutatócsoport a vizsgálat során a nagyjából 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A vírust 100 alkalommal nyomták össze, majd ennyiszer emelték fel a tűt róla. Kiderült, a szerkezete szinte alig sérült meg. A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy
a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenállóbb vírus.
A szakemberek emellett azt is megnézték, mennyire képes ellenállni a vírus a hőnek. Kiderült: nagyon. Amikor 10 percen át 90 Celsius-fokon hevítették, a vírus szinte sértetlen marad, csupán néhány tüskéjét veszítette el. Ez magyarázatot adhat arra, miért tud életben maradni a meleg éghajlatú országokban.
És ha már tüskék: a kutatók 61-et számoltak meg az általuk vizsgált víruson, ami sokkal több, mint amennyit a Cambridge Egyetemen (24), vagy a német kísérletek során (40) figyeltek meg a tudósok. Mindez azt jelenti, hogy a vírus szerkezete a korábban gondoltnál jóval változékonyabb lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
