Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az eddigi legnagyobb kiterjedésű korallfehéredés sújtotta idén márciusban az ausztrál Nagy-korallzátonyt – közölték kutatók, hangsúlyozva, hogy öt éven belül ez volt immár a harmadik tömeges korallfehéredés a zátonyrendszer térségében.
Régóta tudják már a tudósok, hogy a korallok fehéredése nagyon súlyos kárt jelent a természet és a bolygó ökoszisztémája számára. A globális felmelegedés miatt a fehéredés felgyorsult és egyre nagyobb méreteket ölt az ausztrál Nagy-korallzátonyon. Van már olyan előrejelzés, amely szerint alig 15 év múlva, vagyis 2035-re összeomolhatnak a korallzátonyok.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. |
A tudósok éppen ezért gőzerővel dolgoznak azon, hogy valahogyan megmentsék a tengeri élőlényeket. Szerencsére már vannak biztató eredmények: nemrég találtak 12 növényfajt, melyek segíthetnek helyrehozni a korallszigeteket, sőt, arra is rájöttek, hogyan menthetnék meg a korallokat a kifehéredéstől. Ezek azonban egyelőre csak kísérleti stádiumban lévő eljárások, ami azért probléma, mert a segítségre már most óriási szükség van. Hogy mennyire, azt a legfrissebb adatok is jól mutatják.
A James Cook Egyetem professzora, Terry Hughes szerint a Nagy-korallzátony területén
idén februárban mérték a legmelegebb havi óceánvíz-hőmérsékletet az 1900-ban megkezdett feljegyzések óta.
"Rekordhőmérsékletet mértünk a Nagy-korallzátony egész területén, nem volt egyetlen hűvös szakasz sem az északi, sem a déli részen" – mondta a szakember. Hozzátette: "az egész korallzátony térsége meleg volt, ami azt jelenti, hogy ez volt az eddig megfigyelt legkiterjedtebb fehéredés".
Hughes szerint majdnem biztos, hogy a korallzátony már annyira sem lesz képes regenerálódni, hogy úgy nézzen ki, mint öt évvel ezelőtt. A szakember szerint ha a globális felmelegedés tovább folytatódik, az a Nagy-korallzátony vesztét jelenti.
"Lesz itt valamiféle trópusi ökoszisztéma, de nem úgy fog kinézni, mint egy korallzátony, lehet, hogy több lesz a tengeri hínár, a szivacs, de alig akad majd virágállat, egy teljesen más ökoszisztéma lesz" – jegyezte meg a szakember.
Az Ausztrália északkeleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyrendszer éves szinten nagyjából 4 milliárd dollárral járul hozzá az ország turistaforgalomból származó bevételeihez, ám a klímaváltozás okozta óceánvíz-melegedés miatt állapota romlik és emiatt fennáll a kockázata, hogy elveszíti világörökségi státuszát.
A koralltelep északi részét 2016-ban és 2017-ben is tömeges fehéredés sújtotta. A szakemberek amiatt aggódnak, hogy a jelenség rendszeressé válása miatt a koralloknak kevés idejük van regenerálódni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Rájöttek a tudósok, hogyan menthetnék meg a korallzátonyokat
