Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – írja az egy európai uniós kutatás alapján az MTI.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben, és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.

"Azt találtuk, hogy az évszázad végére a világ strandjainak fele szenved el 100 méteresnél nagyobb kiterjedésű eróziót, ami azt jelenti, hogy valószínűleg elvesznek a számunkra" – állapította meg Michalis Vousdoukas, az Ispra nevű észak-olaszországi kisvárosban működő intézet kutatója. Az eredményekről a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban publikált tanulmányban számoltak be.

A homokos strandok a világ tengerpartjainak egyharmadát teszik ki, de nem csak a kikapcsolódás, a turizmus és a vadvilág szempontjából fontosak. Ezek védik a tengerparti településeket a hullámoktól és viharoktól, mivel védő természetes akadályt képeznek. A partvidékeket már most is erősen sújtja az emberi tevékenység, például a beépítés vagy a szárazföldi gátak létesítése, amely miatt kevesebb, a strandok regenerálódásához szükség hordalék kerül az óceánokba – áll a tanulmányban.

A strandok eróziója különféle mértékben érinti a világ országait. A nyugat-afrikai Gambia és Bissau-Guinea homokos tengerpartjának akár több mint 60 százalékát is elveszítheti, és hasonlóan komorak a kilátások Irak, Pakisztán, a La Manche csatornán fekvő Jersey szigete vagy a csendes-óceáni Palau esetében is.

Összméretét tekintve a legtöbb homokos partot Ausztrália veszítheti el, ahol 12 ezer kilométernyi partszakaszt veszélyeztet a felmelegedés. Több ezer kilométernyi homokos part tűnhet el az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Kínában, Iránban, Argentínában és Chilében is a JRC-kutatás szerint.

Egy független témaszakértő, Andres Payo szerint óvatosan kell fogadni a tanulmány megállapításait, mert számos olyan feltételezést és általánosítást tartalmaz, amely mennyiségileg és minőségileg is befolyásolhatja a kapott eredményeket. Michalis Vousdoukas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy csapata "még kissé óvatos is volt" az eltűnő tengerpart hosszának megbecsülésében,

és a valós veszteség a jósoltnál is nagyobb lehet.

A kutatócsoport két forgatókönyvet vett figyelembe: az egyik 2,4 Celsius-fokos átlagos globális hőmérsékletemelkedéssel számol 2100-ig, a másik ennek a duplájával. Vousdoukas szerint a párizsi klímaegyezménybe foglalt 1,5 fokos emelkedéssel egyáltalán nem kalkuláltak, mert annak megvalósulását nem tartják valószínűnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.