Svéd búvárok két, valószínűleg a 17. században elsüllyedt hajóroncsot találtak Stockholm közelében. A tengeri régészek szerint az egyik a híres svéd csatahajó, az első útján elsüllyedt – cikkünk borítóképén látható – Vasa testvérhajója lehetett.

Jim Hansson tengeri régész és búvár kedden fedezte fel a hajóroncsokat a Vaxholm-sziget partjai közelében, amely számos hajó hullámsírja. Nagyon felvillanyozta, hogy egy olyan hajóroncsot fedezett fel, amely hasonlít a Vasára, már a méretében is. "Olyan érzés volt, mintha a Vasa mellett úsznék" - mondta pénteken. A szakemberek úgy vélik, a két hajóroncs egyike a Vasa testvérhajója lehetett.

A Vasa svéd hadihajót az 1620-as években építették II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére. Az elkészült 69 méter hosszú hajót korának egyik legjobban felszerelt hadihajójának tartották, 64 ágyú volt a fedélzetén. 1628-ban indult első útjára a stockholmi kikötőből, ám egy heves szélroham megbillentette, és az ágyúnyílásokon beömlő víz elsüllyesztette. A Vasát 1961-ben kiemelték a hullámsírból, a stockholmi Vasa Múzeumban lehet megtekinteni, és az egyik legnépszerűbb turistalátványosságnak számít.

A hajóműhelyből, ahol a Vasa készült, három további hajót rendelt a király: az Applet, a Kronan és a Scepter nevű hajókat, amelyek több tengeri csatában is harcoltak. "Úgy véljük, valamelyikük ebben a térségben süllyedhetett el" - hangsúlyozta Patrik Höglund tengeri régész és búvár.

A hajókat, amelyek roncsait most megtalálták, a régészek szerint szándékosan süllyesztették el, hogy víz alatti akadályként feltartóztassák az ellenséges hajókat. A búvárok famintákat is felhoztak a roncsokból, hogy laboratóriumban vizsgálják meg azokat, és meghatározzák a korukat. A vizsgálat kideríti, hogy mikor vághatták ki a fákat, amelyekből a hajót ácsolták, és az archívumokból jó eséllyel ki lehet deríteni, hogy a kivágott fákból mely hajók készültek - magyarázta Hansson.

A roncsok több évszázada pihennek a tenger mélyén, de ugyanolyan jó állapotban maradtak fenn, mint a Vasa. A régészek magyarázata szerint ennek oka, hogy a Balti-tenger vízéből hiányoznak azok a mikroorganizmusok, amelyek más vizekben élnek, és elpusztíthatnák a roncsot.

A roncsok kiemelését egyelőre nem tervezik, mert a víz nagyon jól konzerválja őket. Ehelyett egy digitális kiállításon szerepelnek majd, amelyet a hajóroncsoknak szentelt új, 2020-ban megnyíló múzeumban láthat majd a közönség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.