Túrabot helyett VR-szemüveget és egy falatnyi időutazást kap az, aki kipróbálja a VR Tours Budapest szolgáltatását. A magyar startup egyik rendhagyó túráján mi is részt vettünk – Stohl Andrással a fülünkben.
Egészen új megközelítéssel igyekszik kiaknázni a virtuális valóság előnyeit egy magyar startup. A VR Tours Budapest nem a négy fal közti, és nem is számítógép előtti mókára fejlesztette ki technikáját: rendhagyó túrákat szerveznek, melynek legfontosabb kelléke egy szemüveg.
Az eszköznek fontos célja van, Budapest egyes történelmi helyein biztosít kapcsolatot a múlt és jelen között.
Bizonyos értelemben időutazással van dolgunk, a cég ugyanis a történelem ismert részleteit felhasználva a Budai Várnegyed akár évszázadokkal korábbi állapotába enged betekintést – majdnem pontosan onnan, és úgy, ahol a régi idők eseményeit megélték az emberek. Az egyik rendhagyó túrára mi magunk is beneveztünk, és nem bántuk meg.
Így épült a Budai Vár
A szolgáltatás üzemeltetői hét meghatározó eseményt választottak ki a történelemből, melyek mindegyike szorosan kötődik a Budai Várnegyedhez. A túrák nem rövidek, legalább 1,5 órányi séta vár a résztvevőkre, akik olyan események szemtanúi lehetnek, mint a Budai Vár építése, az 1541-es török ostrom, majd a vár 1686-os visszafoglalása. A szemüvegekkel a virágzó Buda 1896-os éveibe is bepillantást nyerhetnek a túrázók, de nem marad ki a vár orosz ostroma, ahogy az 1956-os forradalom kirobbanása sem.
A szolgáltatás egyik fontos előnye, hogy az átélhető pillanatok nem képek formájában kúsznak a képernyőre. 360 fokos videókban jelennek meg, aktív eseményekkel vannak tele, ráadásul több karnyújtásnyi távolságban látható. Olyan rész is akad, amikor a néző az éppen ostrom alatt álló várfal legszélén, a (digitális) szakadéktól centikre nézelődhet. Máskor pedig a felfegyverzett lovasság vágtat át rajta. Az ember ilyenkor önkéntelenül is hadonászni kezd a kezével, vagy a fejét arrébb biccenti, mert egy sas fölötte suhan el – hát ennyire valósághű a dolog.
Kurucz Márton operációs igazgató szerint ezért is fontos, hogy minden túrát a vezetőség egy tagja kísérjen végig, egyrészt, hogy az esetleges technikai gondokat kezeljék, másrészt biztonsági okokból is. Néhány jelenet - főleg azok számára, akik soha sem viseltek VR-szemüveget - túl valódinak tűnhet, és volt már rá példa, hogy a kuncsaft hirtelen megindult előre. A túrák egyébként veszélytelen helyszíneken mennek, de megbotlani így sem nehéz, hát még, ha a jelenetek közben mászkálunk. Utóbbi amúgy nem engedélyezett, a szervezők figyelnek is rá, hogy ne forduljon elő ilyesmi. Baleset pedig egyetlen alkalommal sem történt.
A biztonságot növelendő, a készülékeket úgy állították be, hogy minden jelenet után beépített videók is figyelmeztetik a résztvevőket, hogy a szemüveget távolítsák el a fejükről. Így biztosan nem történik olyan, hogy valaki elfelejti levenni. És mivel jelenetekről beszélünk, nincs is állandóan rajtunk, csak bizonyos részeknél kell újból elővenni, máskor pedig a nyakunkban lóg. Itt jegyezzük meg: a headset szemüveggel is gond nélkül viselhető.
A technika
Kurucz Márton elmondása szerint hasonló, virtuális valóságra épülő turisztikai szolgáltatás mindössze két helyen, Izraelben és Rómában érhető el. Azokat nem volt alkalmunk kipróbálni, az azonban biztos, hogy a száz százalékban magyar megoldás a néha előforduló hibák ellenére is szórakoztató, tanulságos időtöltés – de erről később. Az is érdekes, mit értünk hiba alatt, hiszen az Oculus típusú szemüvegeket nem kültéri használatra tervezték. Márpedig a túrák odakint zajlanak, épp ilyen eszközökkel.
Kuruczék mindenekelőtt saját, hordozható hálózatot létesítettek, hogy az élmény mobilisabb legyen. A vezeték nélküli kapcsolat azonban nem a telefonok miatt fontos (azokra nincs is szükség), a szemüvegek irányításához kell, ehhez minden eszköz kapcsolatban kell, hogy legyen a csoportvezetőnél lévő tablettel, illetve az arra telepített alkalmazással. Egyrészt azzal indíthatók a helyszíneknél átélhető jelenetek, másrészt információkat jelenít meg a résztvevők eszközéről (túlmelegedtek-e, milyen az akku állapota, van-e hang, stb.) A program vezérlése kizárólag a túravezető dolga, ilyesmivel tehát nem is kell vesződniük a jelenlévőknek. Sőt igazából mással sem, mert a virtuálisba való belépést sem ők intézik.
Az egyes jelenetek közti vándorláskor sincsen szünet, így a túra szó szerint túra: egyik helyről a másikra vonul a csapat, s ha az adott ponton látható jelenetekkel végeztek, a következő megálló felé veszik irányt. Menetelés közben a sisakkal érdekes történelmi adatok hallgathatók, ehhez fülhallgatót is biztosít a cég. (És igen, a bedugós részt bontatlan csomagolásban kapja az ember, vagyis nem örökli meg az előzőét.) A szövegekhez Stohl Andrást kérték fel, aki elvállalta a megbízást és támogatta a projektet. Így mindvégig a népszerű (szinkron)színész hangján hallhatók a dátumok és más részletek. Apropó hang: a csapat 5 nyelven, köztük angolul, spanyolul és németül biztosítja a szolgáltatást.
Kurucz szerint bár történtek technikai malőrök, a hibák nagy részét mára kiküszöbölték. Ennek ellenére - mivel egyébként sem egyszerű megoldásról van szó - akadhatnak gondok, de a cég igyekszik mindre reagálni, és szükség esetén akár a helyszínen cseréli a headsetet, a túravezető ugyanis eleve több darabbal indul. Ha mégis beüt a baj (lemerül az akkumulátor, megakad a felvétel), kérés nélkül újraindítják a jelenetet. (Saját túránkon például épp ezt történt.) A tikkasztó nyári meleg, ahogy szinte minden elektronikai eszköz esetében, szintén nincs jó hatással a headsetekre. Menet közben több alkalommal tapasztaltuk, hogy a készülék elülső része nem zavaróan, de felmelegedett. Néhány percnyi sétával később bár lejjebb ment a borítás hőfoka, a jelenség teljesen nem szűnt meg.
Sokkhatás
Bár a túralehetőség hivatalosan két hónapja él, a VR Tours Budapest ötlete ennél jóval visszább nyúlik az időben. Nagyjából egy év fejlesztés eredménye az a videósorozat, amelybe a túrázók “beléphetnek”. Érződik is rajtuk, hogy a csapat nem sebtében dobta össze őket: nem csak részletesek, színgazdagak és élettel teliek. A filmszerű élménytől ugyan messze állnak, de maga a VR sem túl fejlett, ahhoz képest pedig remekül néznek ki.
Kérdésünkre, hogy milyen tapasztalattal távoztak a túrázók, az operációs igazgató azt mondta, igyekeztek olyan megoldást kitalálni, ami szinte megszólítja a nézőt. A megdöbbenés szinte mindenkin érződik, az idősebbekből viszont - korukból adódóan is - sokkal mélyebb érzéseket válthat ki. Volt olyan látogató, aki a könnyeivel küszködött, mert maga is fül-, illetve szemtanúja volt a korabeli eseményeknek. A virtuális valóság pedig újból felszínre hozta az emlékeket. Kurucz szerint szolgáltatásuk ezért sem említhető egy lapon más, modernebb turisztikai megoldásokkal, hiszen az övék nem csak a megismerésről szól.
Korhatár ugyan nincs, de Kurucz szerint kell egy bizonyos életkor, már csak az események megértéséhez is. Ugyanakkor fiatalokat is tárt karokkal várnak, attól ugyanis nem kell tartani, hogy a jelenetek brutálisak lennének: a képkockákon ugyan valóban láthatók csatajelenetek, vér nem folyik, az élményt úgy tervezték, hogy mindenki számára befogadható legyen. Az események történelemhűségéről pedagógusok segítségével gondoskodtak.
Költségek
Egy ilyen kaliberű túra alkalmával valószínűleg rögvest adódik a kérdés: jó, de mennyibe kerül? Nos, a túrákat 35 eurós, vagyis nagyjából 11 ezer forintos áron kínálják, gyerekeknek 30 euró a tarifa, de kérhető csoport, illetve családi kedvezmény is. Kurucz Márton azt mondja, tisztában vannak vele, hogy ezek az árak nem a magyar pénztárcához igazított költségek, de ennél olcsóbban megválthatók a belépők, ha az ember rátalál a velük kapcsolatban álló weboldalak ajánlataira.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.