Tech hvg.hu 2019. június. 25. 19:03

Kiderült a titok: ezért annyira idegesítően nehéz néha bedugni az USB-csatlakozót

Gazdasági megfontolások miatt alakították ki olyanra az eredeti USB-csatlakozót, amilyen lett, nem pedig azért, hogy a felhasználókat bosszantsák - erről maga a kitaláló beszélt egy interjúban, azt is bevallva: tudja jól, hogy a technika nem lett valami népszerű.

Aki dugott már hagyományos USB-kulcsot, vagy ugyanilyen kábelt a számítógépébe, valószínűleg vele is előfordult már, hogy az eszközön fordítania kellett egyet (vagy kettőt), hogy betaláljon a nyílásba.

A technikát az IBM egykori mérnöke, Ajay Bhatt találta ki, aki most egy interjúban az ötlet születéséről és néhány kulisszatitokról is beszélt. Bhatt azt is megosztotta, hogy az USB szándékosan lett olyan, amilyen, ennek pedig egész egyszerű oka volt: ha nem ilyenre csinálják, az sokkal több költséget vont volna maga után. Az úgynevezett A-típusú USB-csatlakozókat tehát nem a felhasználók bosszantásából, hanem gazdasági megfontoltság alakították a jól ismert formára.

A szakember arról is beszámolt, hogy egy fordítgatható kialakítás mindenből kétszer annyit igényelt volna, beleértve az érintkezőket, a kábeleket, és végső soron a gyártási költség is magasabbra ugrott volna. Bhatt szerint azonban így is nagyban megkönnyítették a felhasználók dolgát, hiszen a nem kerek formát vetették be, hanem a szögletes mellett maradtak. A kerek csatlakozókat ugyanis több szögben lehet rosszul megpróbálni bedugni, ami pedig több idegeskedést is jelent.

A mérnök ennek ellenére elismerte, hogy a téglalapos sem az igazi, hiszen ezt sem lehet mindig elsőre helyesen bedugni, de ez a helyzet mára nagyban javult, hiszen jó ideje elérhetők már a piacon az USB-C-s megoldások, amiket bármelyik oldalukról beveszi a gép.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
Élet+Stílus Galicza Dorina 2024. december. 28. 20:00

Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot

Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.