Tech hvg.hu 2019. június. 01. 08:03

Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok

Elterjedt nézet, hogy a középkorban az emberek szinte kényszermunkát végeztek egész életükben, és a modern embernek sokkal több szabadideje van – ez azonban a Múlt-kor magazin által idézett történelmi kutatások szerint nem állja meg a helyét a valóságban.

Az amerikai munkastatisztikai hivatal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi statisztikái is igazolják a jelenséget mind az Egyesült Államok, mind Európa tekintetében. 2017-ben az átlag amerikai munkavállaló 1780 órát dolgozott évente, míg az átlag magyar 1740-et. Ehhez képest egy angol paraszt a középkorban nagyjából 1620 órát töltött munkával évente – írja a Múlt-kor történelmi magazin.

A középkori emberek munkanapjai ráadásul jóval kevésbé voltak kötöttek, már csak azért is, mert nem léteztek széles körben elterjedt pontos időmérő eszközök.

[Ha el tudja mondani egy mondatban, hogy mi most a munkája, akkor van egy riasztó hírünk]

Nem siettek az étkezéseikkel, és sok helyen bevett szokás volt a délutáni alvás, amelynek a mediterrán országokban napjainkban is tartja magát. A hosszabb, egy vagy több napra nyúló pihenők is gyakoribbak voltak: mivel egyház is jól tudta, hogy a pihenés lehetősége boldoggá és nyugodttá teszi az embereket, így rengeteg kötelező munkaszüneti napot iktatott a naptárba.

A Múlt-kor cikke felidézi, hogy az Egyesült Államok Orvostudományi Nemzeti Könyvtára által folytatott kilenc évig tartó kísérlet eredményei szerint az éves vakációk gyakorisága "összefüggésben áll a bármilyen okból való halálozás csökkent kockázatával", a kutatók pedig arra a következtetésre jutottak, hogy "a vakációzás jót tehet az egészségnek".

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.