Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magas rangú bonobó nőstények arra használják pozíciójukat, hogy biztosítsák fiaik számára a szaporodás lehetőségét. A lányok ellenben nem kapnak ilyen a támogatást.
A csimpánzokkal ellentétben a bonobóknál egy csoport legmagasabb rangú tagjai mindig nőstények. A vizsgálat szerint azoknak a bonobó hímeknek, akiknek az anyjuk ugyanabban a csoportban él, háromszor nagyobb esélyük van az utódnemzésre.
"Meglepődtünk, hogy az anyáknak erős, közvetlen befolyásuk van arra, hány unokájuk lesz" – mondta Martin Surbeck, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet majomkutatója. A szakértő kollégáival a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő bonobókat és Tanzánia, Uganda és Elefántcsontpart csimpánzait vizsgálta.
Munkájuk során kiderült, hogy bár mindkét majomfajnál megpróbálnak az anyák segíteni fiaiknak a partnerválasztásban, mivel a csimpánzcsoportokban a hímek a hangadók, az anyák erőfeszítései ott nem kifejezetten sikeresek – olvasható a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányban.
Surbeck elmondása szerint a magas rangú bonobó anyák egyfajta "társadalmi útlevélként" közreműködnek: ha egy nőstény nagyon attraktív, akkor az anyák közel kerülnek hozzá, szorosan a nyomukban pedig ott van a fiuk. Ha egy anya elveszíti a csoporton belüli rangját, az kihat a fiára is, aki ezáltal kevésbé sikeressé válhat a párkeresésben.
Feltűnő jelenség, hogy az anyák csak a fiaikat segítik ilyen módon. A bonobó lányok nem kapnak anyai segítséget a párkeresésben. Ennek lehetséges oka Surbeck szerint az, hogy a hímek a csoportban anyjukkal maradnak, míg a nőstények új csoportot keresnek. Evolúciós szempontból az anyáknak valószínűleg nem éri meg a nőstény utódok támogatása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
