Oda rendelik a kocsit, ahol szükség van rá, aztán ha bepakoltak, a jármű – ahonnan jött, önműködően – elgurul a pályaudvarra. Amit az önvezető autókkal kapcsolatban már gyakran emlegetnek, az a vasúti kocsiknál is megvalósulhat, legfeljebb valamivel többet kell rá várni. A tehervagonok önjárósága talán a legérdekesebb része annak a koncepciónak, amelyen Braunschweigban, a német repülő- és űrkutatási központban (DLR) dolgoznak. A jövő tehervonatát tervezik, NGT Cargo néven.

A koncepció több eleme valóban ismerős lehet már, de az egész együtt felforgathatja majd a vasúti teherszállítást. Az óránként akár 400 kilométeres sebesség hasonló ahhoz, amit napjaink személyszállító szuperexpresszei tudnak. Az, hogy a szerelvények vezető nélkül közlekednének, ismerős lehet akár a budapesti 4-es metróból is. Az NGT Cargo esetében ezt úgy képzelik el, hogy egy-egy "repülésirányító" a távoli vezérlőpultokról 5-6 teherszerelvényt felügyelne, és szükség esetén bármikor átvenné az irányítást.

A száguldó tehervonatról úgy gondolják, hogy 300 kilométeres távolság fölött már versenytársa lehet a közúti fuvarozásnak. Mivel a gyorsaság a döntő, azt nem is tervezik, hogy a világ másik feléből hajókon Európába cammogó árut teszik át az NGT Cargóra.

Még érdekesebb kísérlet színhelye volt Potsdam, ahol önvezető villamossal tettek próbautakat.

A témáról bővebben a friss HVG hetilap Tech + tudomány rovatában olvashat.

HVG