Tech MTI / hvg.hu 2019. március. 07. 16:03

Kitalált valamit az álhírek ellen Oroszország, igaz, nem sok köszönet van benne

Új törvénytervezeteket szavazott meg az orosz parlament, amellyel az interneten terjedő álhíreket szeretnék nullára redukálni. Az intézkedésekkel viszont több probléma is van, például az, hogy a kormánykritikus hangok elnémítására is felhasználhatók. Így aligha lehet kétségünk afelől, hogy a rendelkezések inkább az orosz politikai érdekeket kívánják szolgálni, nem pedig a társadalmét.

Az interneten történő szándékos álhírterjesztést és az állami jelképek megcsúfolását weboldal-lekapcsolással, pénzbírsággal és szabadságvesztéssel büntető törvénytervezeteket szavazott meg csütörtökön az orosz parlament alsóháza. Az egyik megtiltja a társadalmi szempontból jelentőséggel bíró hamis információ valós hírközlésként feltüntetett terjesztését, ha az életre, egészségre vagy tulajdonra irányuló veszélyt hordoz magában, vagy ha aláássa a társadalmi rendet vagy a biztonságot. A másik jóváhagyott jogszabály értelmében blokkolni fogják az interneten azokat az anyagokat, amelyek megsértik az emberi méltóságot vagy a társadalmi erkölcsöt, valamint tiszteletlenséget fejeznek ki az orosz állammal, hivatalos állami jelképekkel, alkotmánnyal és hatalmi intézményekkel szemben.

A laikusok számára jól csengő törvénytervezetekkel azonban több probléma is van. Egyrészt évek óta ismert, hogy éppen Oroszország az, amelyik komoly szerepet játszik a közösségi odalakon megjelenő dezinformációk terjesztésében. És ugyancsak az oroszok voltak azok is, akik a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány ideje alatt több ezer hirdetést adtak fel, hogy fesztültséget keltsenek a társadalomban. Mostanra pedig az is egyértelművé vált, hogy az oroszok keményen belenyúltak a kampányba, 126 millió amerikait értek el és befolyásolhattak a propagandájukkal csak a Facebookon.

A tervezet szerint a főügyészi hivatal által kifogásolt anyagoknak az őket publikáló magán- vagy jogi személyek általi eltávolítását a Roszkomnadzor, az orosz tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság fogja kezdeményezni az internet-szolgáltatóknál. Ha ez egy napon belül nem történik meg, az anyagok hozzáférését blokkolni fogják. Ezzel ugyancsak gond van,

hiszen könnyen belátható, hogy a rendelkezés a mindenkori kormánnyal szemben kritikus hangokat is elnémíthatja.

Pixabay / geralt

A büntetés egyébként úgy szól, hogy a társadalom szempontjából jelentőséggel bíró, szándékosan hamis információ terjesztését a magánszemélyek esetében 30 ezertől 100 ezer rubelig, tisztségviselők esetében 60 ezertől 200 ezer rubelig, jogi személyek esetében pedig 200 ezertől 500 ezer rubelig terjedő bírsággal sújthatják. (A rubel jelenleg mintegy 4,2 forintot ér.) A törvénytervezet értelmében a törvénysértés eszköze – a készülék, amelyről hamis információkat elküldték – szintén lefoglalható lesz.

Ha a "fake news" az életvédelmi, közlekedési, szociális, kommunikációs, energetikai, ipari vagy hitelintézmények működését zavarja meg, a büntetés 100 ezertől 1 millió rubelig terjedhet. Ha az álhírterjesztés halált, sérülést vagy anyagi kárt okoz, vagy ha a társadalmi rendet, a biztonságot és az infrastruktúrát veszélyezteti, a bírság 1,5 millió rubelig terjedhet. A hatalom intézményeinek megsértéséért először 30-tól 100 ezer rubelig terjedő bírságot, másodszor 100-tól 200 ezer rubelig terjedő büntetést vagy 15 napi elzárást szabhat majd ki a bíróság. A jogsértés ára harmadszorra elérheti a 300 ezer rubelt.

A parlamenti vitában elhangzott bírálatok hatására a törvénytervezetekbe belefoglalták az internetes médiumok és a magánszemélyek "tévedéshez való jogát" is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.