Tech MTI 2018. november. 11. 16:03

Kinyomtattak egy 1500 éves buddhista barlangot

Háromdimenziós nyomtatási technológiát alkalmazva készítették el az észak-kínai Sanhszi tartományban lévő ősi kínai buddhista barlangtemplomok, az 1500 éves Jünkang-barlangok egyikének mását Pekingben.

A Jünkang-barlangokkal foglalkozó kutatóközpont szerint a 18-as számú barlang replikája 17 méter magas és 22 méter széles. Az eredeti barlang legnagyobb Buddha-szobra 15,5 méter magas.

A kutatóintézet, valamint a Pekingi Építőmérnöki és Építészeti Műszaki Egyetem együttműködésével megvalósult projekt első szakasza több mint hat hónapnyi adatgyűjtéssel és -feldolgozással telt, majd egy év alatt csaknem húsz 3D-s nyomatót alkalmazva hozták létre a replikát alkotó 800 építőelemet. Az intézet digitalizációs részlegének vezetője, Ning Po szerint a modulok helyszínen való összeillesztése és beszínezése újabb három hónapot vett igénybe.

A szakember szerint a másolathoz olyan, a nedvességnek ellenálló, égésgátlóval kezelt és nem rozsdásodó, gyantaalapú anyagot használtak, amely lehetővé teszi a replika szétszerelését szállításhoz. Az elkészült barlangot Pekingben fogják kiállítani.

Az intézetet vezető Csang Cso szerint korábban már a 3-as és a 12-es barlangról is készítettek másolatot. A szakember szerint a digitális archívumok révén pontosan nyomon lehet követni a barlangokban bekövetkező morfológiai változásokat, valamint egy esetleges természeti katasztrófa vagy ember okozta kár esetén helyre lehet állítani a károkat.

A korai kínai buddhista barlangművészet egyik remekműveként számon tartott Jünkang-barlangokban több mint 59 ezer faragott szobor található. A terület 2001-ben került fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.