Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az orvosoknál jóval pontosabban szúrja ki a Google új algoritmusa, ha áttétképző mellrák szövetmintáját látja. A rendszer ugyanakkor az orvossal együtt lehet a leghatékonyabb.
A technológiai fejlődés kapcsán gyakran hallni olyan véleményeket, amely szerint óvatosan kell bánnunk a mesterséges intelligenciával, mert a gép könnyen felülkerekedhet az emberen. Pedig ez nem biztos, hogy rosszat jelent, és erre most a Google adott bizonyítékot.
A cég a mesterséges intelligenciával foglalkozó blogján jelentette be, hogy a Google kutatói olyan mélytanulási eszközt fejlesztettek ki, amely képes a szövetmintából a patológusnál pontosabban észlelni a metasztatikus (vagyis áttétet adó) emlődaganatokat. A LYNA (Lymph Node Assistant) névre keresztelt algoritmus ebben az esetben azt vizsgálta, hogy a tumor adott-e áttétet a közeli nyirokcsomóba. Kiderült, a képes két szövetmintából felismerni a tumor ismertetőjegyeit, így pedig kiszúrni a különböző fázisban lévő metasztázist.
A tesztek során kiderült, hogy a Google mesterséges intelligenciája képes az esetek 99 százalékában megkülönböztetni a tumoros és a nem tumoros szövetmintákat még akkor is, ha a metasztázis annyira kicsi, hogy a patológus figyelmét valószínűleg elkerülné.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a patológusok munkáját képes kiváltani az algoritmus. Sőt, a Google szerint ha az orvos mellett "társként" dolgozik a rendszer, sokkal hatékonyabbá válik a diagnosztizálás: nemcsak csökken az észre nem vett, mikro méretű metasztázisok száma, de a vizsgálat idejét is fél percre csökkenti.
A felébresztett immunrendszer egyszerűen kisöpri a daganatot
Az immunrendszer teljes tumorölő potenciálját felszabadítja a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott kombinált immunstimuláns kezelés. A daganat által rájuk kényszerített bénulásból magukhoz térítve az immunsejtek úgy söprik ki a daganatot és annak áttéteit a szervezetből, mintha egy vírusfertőzést számolnának fel.
A Google szerint ugyanakkor még vannak korlátai a rendszernek, a tesztek során ugyanis egyetlen nyirokcsomó-mintát vizsgált az algoritmus, a való életben viszont jóval több szövetminta vizsgálatára van szükség, hiszen az emlődaganat nemcsak a nyirokcsomóba képes áttétet képezni. Ugyanakkor úgy vélik, a rendszer további fejlesztésével komoly segítséget kaphatnak az orvosok, és a betegek is hamarabb juthatnak a kezeléshez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy lépés előre: tovább élhet, aki kemoterápia helyett lézerkezelést kér a leggyakoribb agydaganat ellen
