A Katla átlagosan 40-80 évente tör ki, ez legutóbb 1918-ban történt meg.
Brit és izlandi kutatók szerint a tűzhányó nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki. "Ez a vulkán aktivitására utal" – mondta Evgenia Ilyinskaya, a Leedsi Egyetem kutatója. Hozzátette: ennek a gázmennyiségnek a felszabadulását valószínűleg magma felgyülemlése okozza.
A munkájukról a Geophysical Research Letters című tudományos folyóiratban beszámoló szakértők repülőgéppel végzik a méréseket. A Katla a szigetország déli részén található, mintegy 20 kilométerre északra az Eyjafjallajökull tűzhányótól, amely 2010-ben kitörésével az Atlanti-óceán teljes északi térségének légi közlekedését megbénította.
A Katla a történelmi adatokat nézve általában 40-80 évente tör ki, ez utoljára 1918-ban következett be. "A kitörése már esedékes. Tudjuk, hogy ki fog törni, de nem tudjuk, mikor" – mondta Sara Barsotti, az Izlandi Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Kitöréskor a hamu akár 30 kilométer magasra is kilövellhet az atmoszférába.
A geológusok napi méréseik során nem találtak riasztó változásokra utaló jeleket. A nagy szén-dioxid-mennyiség azonban figyelemfelkeltő. Ilyinskaya figyelmeztetése szerint a kutatóknak szemmel kell tartaniuk a Katlát. "Más, például hawaii vagy alaszkai vulkánokról tudjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás hetekkel vagy évekkel is megelőzheti a kitörést" – mondta a kutató.
Nem a Katla az egyetlen tűzhányó, amelyet az izlandi kutatók figyelemmel kísérnek. A Hekla és az Öraefajökull is bármikor kitörhet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.