Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.

A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok.

A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy 300 pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket – adta hírül a The Siberian Times című orosz napilap honlapja.

That was a long sleep.... Worms frozen in permafrost for up to 42,000 years come back to life. Nematodes moving and eating again for the first time since the Pleistocene age in major scientific breakthrough, say experts https://t.co/tHgp0nizZR pic.twitter.com/lhD8Vhw948
— The Siberian Times (@siberian_times) July 26, 2018

"Az után, hogy felengedtük őket, a fonalférgek életjeleket mutattak. Elkezdtek mozogni és enni" – írták a Doklady Biological Sciences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek.

Az egyik orsógiliszta egy ősi mókus fészkéből származik, amelyet a Kolima folyó alsó folyásánál találtak, közel ahhoz az orosz földtörténeti parkhoz, ahol a pleisztocén kor környezetét akarják bemutatja az orosz szakemberek. Korát 32 ezer évben határozták meg. A másikat az Alazeja folyóhoz közeli örökfogyott talajban találták 2015-ben, az mintegy 41 ezer 700 éves. Mindkét fonálféreg nőstény.

"Adataink igazolják a többsejtű szervezetek képességét arra, hogy hosszú távon túléljék a cryobiózis állapotát természetesen fagyott körülmények között. Nyilvánvaló, hogy ez a képesség azt jelenti, hogy a pleisztocén korban élt fonalférgeknek van bizonyos alkalmazkodási képességük, amelynek tudományos és gyakorlati jelentősége lehet olyan tudományos területeken, mint a cryomedicina, a cryobiológia és az asztrobiológia" – magyarázták a kutatók.

A pleisztocén földtörténeti kor mintegy két és fel millió évvel ezelőtt kezdődött, és 12 ezer éve ért véget. Jégkorszakként is emlegetik, mivel ez volt az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges periódusa.

A cryobizósis a kriptobiózis egy formája, amikor az élőlények életjelenségei hosszú távra szinte megszűnnek extrém körülmények között, leáll sejtszintű anyagcseréjük. Leginkább a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló élőlényekre, egysejtűekre és fonalférgekre jellemző ez az alkalmazkodási stratégia. A kedvezőtlen körülmények megszűnésével az életfolyamatok újraindulhatnak.