John Hardy, Bart De Strooper és Michael Goedert Nagy-Britanniában dolgozó neurológusok és Christian Haass német tudós feltárták azokat a kulcsfontosságú fehérjeváltozásokat, amelyek a demencia leggyakoribb változatát okozzák.

John Hardy – aki jelenleg a londoni University College professzora – többek között az Alzheimer-kórhoz köthető hibás géneket kutatja. Ezek a genetikai hibák állnak az idegsejtek károsodását elindító béta-amiloid-felhalmozódás hátterében. Ez az elmélet az Alzheimer-kór kutatásának központi kérdése majdnem 30 éve. Hardy és kutatótársa, Christian Haass, a Müncheni Egyetem professzora később felfedezték, hogy változik az amiloidtermelés azoknál, akik az Alzheimer-kór egy ritka, örökletes formájában szenvednek.

Michael Goedert, a Cambridge-i Egyetem kutatója eközben egy másik káros fehérje, a tau fontosságát fedezte fel, Bart De Strooper, a brit Demenciakutató Intézet igazgatója pedig azt, hogy a szekretáz nevű fehérjék működését megváltoztató genetikai hibák hogy vezetnek az Alzheimer-kórhoz.

Az idegtudományi Nobelként is emlegetett Agy-díj a legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés ezen a szakterületen. A díjazottak megosztoznak az egymillió eurós összegen.

Az Alzheimer-kór és a demencia más fajtái mintegy 50 millió embert sújtanak a világon, egyelőre nincs olyan gyógyszer, amely meg tudná állítani a betegséget. A demencia Magyarországon is 250 ezer embert érint – és családtagjaikat. A közhiedelemmel szemben az “időskori elbutulás” néven is emlegetett jelenség egyáltalán nem természetes velejárója az öregedésnek – és egyáltalán nem csak idős embereknél jelentkezik. A betegséget nehéz diagnosztizálni, de jó hír, hogy a kutatást akár ön is segítheti – otthonról, a foteljében ülve.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.