Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A marsi viszonyokat szimuláló négyhetes expedíció kezdődött Dél-Omán egy távoli sivatagjában, hogy folytatva a korábbi szimulációkat, a kutatók azt vizsgálják, milyen technikai nehézségek várnak a Marsra érkező űrhajósokra és a munkájukat segítő robotfelderítőkre.
A jemeni és szaúd-arábiai határhoz közel fekvő Dzofár-sivatag felszíne a maga sódombjaival és kiapadt folyómedreivel szinte a megszólalásig hasonlít a Marséhoz. Az Arab-félsziget sivatagjaiban a hőmérséklet akár az 51 Celsius-fokot is elérheti és a szélsőséges körülményeket csupán kevés állat és növény képes elviselni.
Mindez elegendő érvként szolgált 25 ország több mint 200 tudósa számára ahhoz, hogy itt hajtsa végre az Amadee-18 elnevezésű Mars-szimulációt. Az Ománi Marsbázis egy végeláthatatlannak tűnő dűne keleti csücskében kapott helyet: a fedett folyósokkal összekötött félgömbökből álló, 2,4 tonnás felfújható építményt laboratóriumokká és a legénység szálláshelyeivé alakított konténerek ölelik körbe.
A közel-keleti ország kormánya az ENSZ Világűrbizottságának találkozóján ajánlotta fel, hogy szívesen lesz a házigazdája az Osztrák Űrfórum (ÖWF) soron következő szimulált Mars-küldetésének.
A kutatók a világ különböző tájairól küldtek kísérleti ötleteket az Amadee-18 program számára, amelynek keretében végül 16 tudományos kísérletet hajtanak végre, köztük egy "ördögszekérnek" becézett marsjáró robot, valamint az "egyszemélyes űrhajóként" is emlegetett Aouda nevű, csaknem 50 kilogrammos űrruha tesztelését.
A szándék, hogy hamarosan embert küldjünk a Marsra, ma már nagyon is egyértelmű: ilyen tervekről beszélt már Elon Musk vagy épp a NASA mellett Donald Trump is, a National Geographic pedig korábban már le is forgatott egy sorozatot egy elképzelt utazásról.
5 dolog, amit feltétlen meg kell oldanunk, hogy elinduljunk végre a Marsra
