Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A jövőn gondolkodók közül egyre többen vetik fel: fejlődjön bármivé az emberiség a következő pár évszázadban, kíváncsiságunk okán és túlélésünk érdekében le kell telepednünk egy másik bolygón is. Van azonban néhány dolog, amit meg kell oldanunk még az egyre közelebbinek és reálisabbnak tűnő indulás előtt.
A tudomány alapvetően kétféle módon közelíti meg a Mars-missziót. A szakemberek egyik fele inkább azzal foglalkozik, hogyan jutunk el a vörös bolygóig – ami kétségtelenül nagy feladat, ám csak az egyik része a küldetésnek. Legalább ennyire fontos az is, hogy ha már odaértünk, hogyan élhetünk ott túl hosszú éveken keresztül ott, ahonnan egy jó darabig biztosan nem lesz visszaút.
1) A pszichológiai tényező
Az űrutazásokról legtöbbeknek technológiai nehézségek jutnak eszükbe, a folyamat első lépése nagyon is emberi: a kezdetet ugyanis az asztronauták kiválasztása jelenti – magyarázta a dublini Kaspersky Next konferencián Chiara Cocchiara, az Európa műholdmeteorológiai központjaként is működő Eumetsat rendszermérnöke. Az Európai Unió űrpolitikájának alakításában is részt vevő szervezet szakembere szerint a kiválasztás egy “sima” – néhány napot vagy hetet az űrben töltő – űrhajós esetében is kivételesen erős szelekciót jelent, de minél hosszabb egy misszió, annál nehezebb a pszichológiailag is megfelelő embereket kiválasztani. Márpedig egy Mars-küldetés eleve nem is lehet rövid. Fontos észben tartanunk, hogy jelentős részben az asztronauták hozzáértésétől és lelki egyensúlyától függ a misszió sikere, legalábbis hiába klappol technológiailag minden, ha ez emberek maguk nem bírják a küldetést fizikailag vagy idegileg. Cocchiara szerint elég csak belegondolnunk, mit értünk 2-3 órán át a telefonunk nélkül, és megérezhetünk valamit abból, milyen alsó hangon is hónapokon át a világtól elzárva – legföljebb késleltetett kommunikációval kapcsolódva – élni.
2) A menetidő
Bár a Mars-misszió jó eséllyel egy életre szól majd – az első küldetéseknél legalábbis szinte biztosan nem lesz visszaút –, sok szempontból mégsem mindegy, mennyi ideig tart az utazás. Vannak, akik úgy látják, hogy ha elég jó (strapabíró és kényelmes) az űrhajó, akkor nem jelenthet gondot egy extrém hosszú utazás sem, de Cocchiara szerint az aktuális, immár nagyon is technológiai kihívást az jelenti, hogy lerövidítsük az út hosszát 9-18 hónapról nagyjából egy hónapra.
Mivel a tizedelés elég nagy ugrást kell jelent, mindenképpen szükségünk lesz valamilyen technológiai áttörésre. Jelenleg a nukleáris meghajtás tűnik legígéretesebbnek. A technológiával már a múlt század közepén kísérletezett az Egyesült Államok – erről szólt például az Orion-terv is –, legutóbb pedig a Roszatom húzta elő a kártyát, tavaly. Az oroszok már 2010-ben indították a 20 milliárd rubeles projektet, és azt mondják már 2018-ban tesztelhetik az első ilyen elven működő rakéta prototípusát.
3) Túlélés az úton
Akár egy év, akár egy hónap a menetidő, az út sajátosságai miatt nem lesz egyszerű dolguk az űrhajósoknak. Az űrbéli életkörülményeket még csak-csak tudjuk modellezni és próbálgatni a Nemzetközi Űrállomáson, de a sebesség hatásait, illetve a különféle űrbéli hatások összessége már nehezebb dió.
A hasonló kérdésekkel foglalkozó SpaceWorks ügyvezető igazgatója, John Bradford szerint jó eséllyel szükségük lesz hibernációra, főleg akkor, ha nem sikerül a fent leírt mértékben csökkenteni a menetidőt. A hibernálást nem a legtöbb science-fiction filmben alkalmazott “fagyasztós” jelenetek alapján kell elképzelni, sokkal inkább arról a terápiás hipotermia nevű eljárásról van szó, amit ugyan nem mindennapos szinten, de már most is alkalmaznak a kórházakban.
Az úgynevezett hipotermiás sztázis kialakításához (azaz egy ember hibernálásához) nagyjából 5 fokkal kell csökkenteni a testhőmérsékletet, 31,6 °C-ra. Bradford szerint így már megfelelően mérséklődik a szervezet tápanyag, folyadék és oxigén iránti igénye: az úgynevezett metabolikus ráta 50-70 százalékkal csökken. A szakember úgy látja, mivel két hétnél tovább még senki nem volt ilyen állapotban, jó eséllyel nem folyamatosan lesznek hibernálva az űrhajósok, hanem “váltott műszakokban”. Így hiába “alszanak” többen napokon át, mindig lesz valaki (vagy valakik), aki(k) ébren vannak, be tudnak avatkozni, ha bármilyen probléma lép fel akár a többiek életben tartásával, akár az űrhajóval.
4) Túlélés a Marson
Az igazi megmérettetés csak akkor kezdődik az asztronauták számára, amikor megérkeznek a célállomásra: túl kell élniük a vörös bolygón. A dublini eseményen előadó Chiara Cocchiara szerint az egész küldetés során ennek megoldása jelenti talán a legnagyobb problémát. Ehhez mindenképpen szükség van egy bázis megalkotására – ez akár az odautazáshoz használt űrhajó egy leváló vagy biztonságban landoló része is lehet –, és első körben azon belül kell mindennapos szinte is minél élhetőbb környezetet teremteni. Ez például a hőmérséklet növelését is kell jelentse, melyet – most úgy néz ki – az üvegházhatásra alapozva lehet majd viszonylag egyszerűen megoldani.
De aki a Marsra költözik, az nem élhet örökre egy kis lakásban, ez a telepesek mentális egészségére is igen rossz hatással lenne. Így fokozatosan törekednünk kell majd az élettér kiszélesítésére, ezzel párhuzamosan pedig az élet meghonosítására, a flóra kialakítására.
5) A biztonság faktor
A Kaspersky Next konferencián előadva Chiara Cocchiara nem hagyta ki a biztonsági szempontokat sem. A szakember szerint biztonsági szempontból fel kell készülnünk hackerek vagy terroristák szándékos beavatkozására, emberi hibák miatt bekövetkező balesetekre és problémás helyzetekre, illetve nem ember által okozott gondokra, mint például hardverhibára vagy természeti események okozta kellemetlenségekre – ezek mind veszélyeztethetik a küldetés biztonságos véghezvitelét.
A kiberbiztonsági szempont fokozottan érdekes abban a világban, ahol egy kiterjedt vírustámadás még 2017-ben is képes volt repülőtereket, autógyárakat és még bankok bizonyos részlegeit is térdre kényszeríteni. Egy hasonló probléma a Földön jó eséllyel áthidalható problémát jelent – az űrben vagy egy másik bolygón azonban az űrhajósok vagy a telepesek életébe kerülhet, könnyen az egész misszió kudarcát okozhatja, és hosszú évekre elveheti az emberiség kedvét a bolygóközi utazástól.
+1) Musk big fucking rakétája és csöppet sem kisebb terve
A fentiekhez igen szűk időkeretet szabott Elon Musk. A vizionárius üzletember az általa megálmodott és vezetett SpaceX űrtechnológiai vállalat minden erőforrását arra fordítja majd, hogy minél előbb elinduljon az első űrhajó a vörös bolygóra.
Musk tavaly még 2024-re tette az első (emberes) repülés idejét, az idei Világűrkongresszuson már arról beszélt, hogy egy teherszállító ITS űrhajó már 2020-ben elindulhat a Marsra. A vizionárius úgy gondolja, terve szimplán csak merész, de egyáltalán nem megvalósíthatatlan.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
