Először jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) különféle mentális zavarokat összegző kiadványa új verziójának első változatában a videojáték-függőség mint létező betegség. Mindez persze nem azt jelenti, hogy minden digitális produktum veszélyt jelentene az életünkre, de egy ilyen kaliberű jelentést, főleg, ha az a WHO-tól származik, tanácsos a komolyan venni.
Annak ellenére, hogy bizonyos országok már halasztást nem tűrő, közegészségügyi problémaként tekintenek a videojátékok iránti függőségre, az elmúlt években számos helyen azt hangoztatták: további kutatások szükségek ahhoz, hogy valóban létező problémáról, esetleg betegségről lehessen beszélni.
Most azonban megtört a jég, az Egészségügyi Világszervezet idei évre vonatkozó, különféle rendellenességeket összegyűjtő kiadványának (International Classification of Diseases) vázlatai között immár létező betegségként tüntették föl a videojáték-függőséget is.
A dokumentumban, amelyre többek között az Eurogamer is felhívta a figyelmet, kétféle bejegyzés szerepel a már említett tematikában: külön fület kapott a tényleges zavarokat okozó videojátékozás mint folyamat, valamint azon programok gyűjtőneve is, melyek valós veszélyt jelentenek a felhasználókra nézve. Előbbi az addiktív viselkedések miatti rendellenességek alatt szerepel.
A leírás szerint olyan megváltozott viselkedésmintázatról van szó, mely elég súlyos ahhoz, hogy jelentős személyes, családi, szociális, oktatási, foglalkozási vagy egyéb fontos működési területeket érintő változást okozzon - magyarázta kiadványában a WHO. Hozzátették: a diagnózis jeleinek legalább egy éven át kell jelentkezniük ahhoz, hogy valós veszélyről lehessen beszélni egy-egy problémásnak tűnő személy esetében.
A függőségnek egyébként a következő tüneteit sorolták fel a szakemberek:
- a felhasználó egyszerűen elveszti a kontrollját a játék fölött;
- a videojátékok egyik napról a másik magasabb prioritást kapnak a beteg életében, mint bármilyen más, hétköznapi tevékenységek.
A szakemberek szerint a videojáték-függőség ilyesfajta felismerése segítséget is jelent majd a betegség sikeres kezelésében, hiszen újfajta módszereket dolgozhatnak ki a problémák gyorsabb megoldása érdekében. Több országban, köztük Dél-Koreában, ahol egyébként szigorú szabályokhoz kötötték a videojátékokkal való időtöltést, a 16 éven aluli fiatalok számára alapból elérhetetlenné tesznek minden ilyen programot éjfél és reggel 6 óra között.
Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a számítógépes játékoknak igen pozitív hatása is lehet: ki nem találná, hogyan tanul angolul sok magyar 14-17 éves.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.