Első ránézésre hihetetlen értékbecslés került elő az egyik legnagyobb táborral rendelkező hazai Facebook-oldalról. Érhet-e 1 milliárd forintot egy magyar celeb közösségi csatornája? Egyáltalán, mit jelent az, hogy “annyit ér”? El lehetne adni? És miért vár mindenki a Gazdasági Versenyhivatal szavára úgy, hogy közben megszegi a Facebook bújtatott reklámokra vonatkozó szabályait?
Hétfő este a Velvet, keddi számának címlapján pedig már a Blikk is kiemelt helyen hozta a hírt: “hihetetlen összeget” ér Kasza Tibor 915 ezer követővel rendelkező Facebook-oldala. A meglepően egyszerre mozduló bulvárlapok 1 milliárd forintról írnak, hol Kaszára, hol Pintér Szabolcs social media stratégára hivatkozva.
Az 1 milliárd forint szép kerek szám, ráadásul elég nagy is – pont egy bulvárban erős napilap címlapjára való. Hogy mennyire valós, az már más kérdés. Egészen pontosan nem is az a kérdés, hogy igaz-e, hanem hogy: eszmei vagy gyakorlati értékről van-e szó? Egyáltalán hogyan lehet meghatározni egy Facebook-oldal értékét? Nem mellesleg: hogyan lehetne pénzben megkapni a szóban forgó összeget?
Merthogy Lévai Richárd közösségimédia-szakértő szerint a helyzet jóval összetettebb annál, minthogy a követők száma vagy akár az oldal felhasználóiaktivitás-intenzitása alapján kívülről bármit is el lehessen mondani egy-egy Facebook-oldalról. Ráadásul egy kevesebb követővel rendelkező oldal is érhet többet: sok függ a konkrét tematikától, a célcsoporttól és attól, hogy az oldal márkáját, stílusát mennyire lehet monetizálni. “Egy cég értékének kiszámítása is nehéz feladat, ráadásul többféle modell is létezik rá. Leegyszerűsítve: a meglévő vagyon értékéhez és a kötelezettségekhez hozzáadják a következő 2-3 vagy 3-5 év (korábbiak alapján kalkulált) várható bevételét, így jön ki egy szám” – mondja a szakember, aki szerint hasonló képletet lehet alkalmazni a Facebook-oldalaknál is. Lévai Richárd szerint Kasza Tibor oldalának nagyjából 2-300 milliós bevételt kellene generálnia a következő 2-4 évben ahhoz, hogy 1 milliárdos értékről beszélhessünk. Kasza Tibor produkciós cége tavaly 90 millió forint adózott eredményt ért el, ennek alapján bőven benne van a pakliban a bevételi célszám. De ahogy Kasza a Velvetnek mondta, “ez az összeg a koncertezésből, a műsorvezetésből, a divatfotózásból és még a socialből is áll” – nehéz tehát a közösségi médiás bevételt leválasztani.
Ezzel el is érkeztünk a problémához, miszerint sok celeb Facebook-oldalát nehéz önmagában értékelni. Az igencsak sok területen mozgó Kasza esetében ráadásul ez fokozottan igaz. “Ér-e valamit a Facebook-oldal Kasza Tibor nélkül? Vajon el tudná-e adni valaki másnak 1 milliárd forintért? Én az gondolom, hogy nem tudná” – mondja Lévai Richárd. A szakértő ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez csak a jelenlegi állapotra igaz. A Velvetnek adott, hosszabb interjújában az énekes-műsorvezető-fotós ugyanis elmondta, hogy éppen idén szeretné “megnyitni az oldalt, teret engedni a hasonló habitusú arcoknak, akik az én oldalamon elfogadottak”. Lévai szerint, ha valóban átalakul a csatorna, és sikerül több arcot is szerepeltető médiummá transzformálni a Facebook-oldalt, akkor az 1 milliárdos összeg nem csak egy valaki által bemondott eszmei érték lehet, hanem gyakorlati “árrá” avanzsálhat, amelyért akár valóban értékesíthető is az oldal.
“Gondoljunk rá egy RTL Klubként, ahol felbukkannak különböző értékű tartalmak, különféle arcok, műsorelemek. Közéjük pedig bekerülnek nem kevés pénzért reklámok, melyeket kifizetnek a hirdetők.” A közösségi médiás szakember szerint így, egyfajta “Kasza Tv-ként” is működtethető majd Kasza Tibor 1 milliós követőszám felé tartó Facebook-oldala, amely így egy tévécsatorna újragondolása lehet, amelytől már hátrébb tud lépni a névadó, és önjáró “médiumként” üzemeltetheti azt.
De miből van a bevétel?
Az eredményes üzemeléshez persze nem csak arcok kellenek, hanem bevételek is. A pénzt több hazai celeb Facebook-oldala is generálja már. Igaz, egyelőre igencsak szabályozatlan körülmények között – legalábbis a közhiedelem szerint
Két hete írtunk róla, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szeretné szabályoztatni a hírességek Facebook-oldalain megjelenő hirdetéseket, hogy ne legyen helye bújtatott reklámnak, hanem legyen egyértelmű, ha szponzorált tartalmat posztol valaki. Kasza akkor azt mondta, örülne neki, ha vizsgálnák ezt a kérdést, mert így egységes szabályozás vonatkozna minden szereplőre.
A valóság azonban az, hogy már most is egységes szabályozás vonatkozik minden szereplőre – csak erről kevés szereplő tud, illetve kevés hajlandó tudomást venni.
Lévai Richárd tapasztalata szerint az ismert Facebook-celebek “töredékére igaz, hogy egyáltalán megpróbálják valahogyan jelölni a szponzorált tartalmakat”. És aki megpróbálja, még az is rosszul teszi, nem a Facebook meglehetősen világos szabályzata által elvárt eszközökkel. “Olyanokkal találkoztam, hogy valaki hashtaggel jelöli a natív hirdetést, valaki a szponzor oldalára mutató linkkel. Pedig a Facebook szabályzata elég világosan kimondja, mit is kellene tenni” – mondja a szakértő. A megoldás a “branded content tool”, azaz a márkához kapcsolódó tartalom jelzésére szolgáló eszköz. A Facebook-oldalakon a bejegyzés írására szolgáló mező alatt található, egy kézfogást jelképező ikon formájában. “Arra kattintva lehet megjelölni a márkát, amely támogatja az adott bejegyzés tartalmát. A Facebook ekkor egyértelműen jelöli. A szponzorált tartalom megjelenítése kizárólag ebben a formában szabályos a Facebookon, így nem bújtatott a reklám, így egyértelmű a felhasználók számára is, hogy a közzétévő pénzt kapott a bejegyzésért” – mondja Lévai, aki ugyan hasznosnak tartja a GVH tervét, de egyértelműen úgy látja, hogy szabályozás már most is van, de csak kevesen tartják be a Facebook vonatkozó feltételeit.
Az eredményes facebookos hirdetések témájában egy könyvet is jegyző szakember szerint a Facebook szabályzata nem csak a felhasználók előtt teszi transzparenssé a helyzetet. Az így megjelölt támogatott tartalmaknál ugyanis a szponzor is jól jár, mert hozzáfér az adott bejegyzés webstatisztikai adataihoz: valós időben követheti a poszt elérési és aktivitási mérőszámait.
Ráadásul, mondja Lévai, közel sem biztos, hogy az ilyen módon fizetettnek jelölt bejegyzések kevésbé hatásosak egy jelöletlen hirdetésnél. “Ha a tartalom jó, és nem izzadtságszagú mondatok kíséretében jelenik meg egy ismert ember kezében a termék, akkor éppen ugyanannyian fogják megnézni, lájkolni és megosztani, mintha nem natív hirdetésről lenne szó” – véli a szakember, aki rögtön példákat is hoz. Ilyen – ugyan nem szabályszerűen, de egyértelműen jelölt – tartalom volt például az idei Valentin-nap alkalmából készített telekomos videó, melyről mindenki számára világos volt, hogy a vállalat készíttette, mégis 1,6 millió (!) megtekintést ért el éppen Kasza Tibor Facebook-oldalán. Hosszú Katinkának (illetve közösségi webes aktivitásait kezelőinek) ugyanakkor lenne még mit tanulnia, ha hitelesen szeretné követői felé tolmácsolni az őt nemrég arcául választó Huawei márka üzeneteit.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.