Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A legtöbbeknél a mezőgazdasághoz ma még ritkán kapcsolódik a szerverközpontok, felhőalkalmazások és informatikusok képe, pedig éppen a digitalizáció teszi lehetővé, hogy az ágazat minden korábbinál pontosabban mérhesse meg, kalkulálhassa ki és valósíthassa meg a saját sikeres működésének lépéseit.
Az internethez kapcsolódó eszközöknek, az adatbányászatnak, számítógépes modellezésnek, a valószínűségszámításokon alapuló prognózisoknak a közepes vagy annál nagyobb gazdaságok számára nyílik manapság igazán tér – állítja Varga Zsigmond, az SAP üzletfejlesztési igazgatója. Működő példát is mond: a vegyes termelési szerkezetben működő Bonafarmnál komoly értékképző tényezővé vált az a tudás, hogy a megművelt területeken milyen terményeket, milyen arányban érdemes az adott évben termelni, illetve, hogy azokat nyersanyagként, félkész termékként vagy késztermékként érdemesebb-e majd eladni. Például a takarmánygabona esetében érdemesebb-e azt az értékesítés helyett eltárolni vagy takarmányként a saját állatállományt hizlalva felhasználni. A mezőgazdaságban ma nagyon összetett várakozáshalmazokról van szó. Emiatt egyre több forgatókönyvet és görbét kell összevetni, így egyre komplexebb számítással lehet viszonylag pontos eredményhez eljutni – ez pedig a számítási mennyiségek növekedését hozza magával. Az adatok megszerzéséhez netképes eszközökre, szenzorokra, feldolgozásukhoz pedig megfelelő kapacitásra van szükség – és ezt csak a digitalizáció, az informatika tudja szállítani.
Varga Zsigmond úgy véli, technológiailag abban ma már nincs kihívás, hogy gyakorlatilag bármely hazai középméretű birtokon képes legyen egy traktor, arató, permetező vagy vetőgép "önállóan", sofőr nélkül szántani, vetni, növényvédőszerezni és betakarítani. A dolgok internetét alkotó szenzorok, algoritmusok, számítógépes programok és alkalmazások kérdése mindez, és bár a beruházási összeg ma még nem teszi ennek alkalmazását általánossá, egyre több cég ismeri fel azt a fontos előnyt, hogy egy automatizált mezőgazdaságban a gépek pontosabban dolgoznak az embernél.
Az informatikai fejlesztések nagyobb hatékonyságot, ezáltal több termést, tervezhetőbb és növekvő piaci részvételt jelenthet – aki ezt hamarabb felismeri, az gyorsabban tud növekedni is. Ennek jó példája a Korona Gombaipari Egyesülés. A régiónk legnagyobbjaként működő gombatermesztő vállalkozás sikere annak is köszönhető, hogy a cég bevonta a munkájába a digitalizációt. Az alapvetően csiperke-, hagyományos laska-, illetve úgynevezett ördögszekér laskagomba-termesztést végző vállalat számára a digitalizáció végigkövethető gyakorlatilag az összes munkafolyamaton: a csiperkegombáknál használt szaporítóanyag gyártástól a gombakomposzt előállításon át a gombatermesztés folyamatáig.
Rácz Gergely, a vállalat műszaki mérnöke sorolja is: a szaporítóanyag gyártásában a sterilizálási technológia során nyomás- és hőmérséklet-értékeket mérnek szenzorok segítségével, melynek adatait nem csak tárolják, de számítógépes elemzéssel „a megfelelő visszacsatolás is biztosítható az előállított termék minőségéről”. A heti, több mint ezer tonna gombakomposzt előállítása során szintén szenzoros adatgyűjtést, erre épülő analízist, valamint távfelügyeleti rendszert működtetnek. Az ország legnagyobb, 45 ezer m2 termőfelületén zajló gombatermesztés is szenzoros mérésű: különböző paraméterekre (a levegő hőmérséklete, a komposzt hőmérséklete, CO2-szintje, relatív páratartalma stb.) szabályozható rendszerrel történik, mely hasonló előnyöket biztosít, mint a komposzt előállítása során. A távfelügyeleti rendszer pedig a termelésbiztonságot növeli.
Az idehaza rendhagyónak számító, elsősorban légtechnikai modernizáción alapuló feljesztést Hollandiából származik, egy ottani szakmai túrán, ott látták be, hogy a gombapiacon is igaz: nagy volumenben csak az lehet sikeres, aki automatizálja a termelését. „A digitalizáció nélkül ez a lehetőség nem lenne adott” – mondta Rácz Gergely. A gépészmérnök szerint azonban ez egy hosszú tanulási folyamat eredménye, mert a technológusaiknak évekig kellett tanulniuk a szabályozók működését, „amihez türelmen, nyitottságon és némi műszaki érzéken túl nyelvtudásra is szükség volt”.
A megvalósítás technikailag nem, anyagilag viszont komoly kihívást jelentett, de miután üzembe elhelyezték a Koronánál az első ilyen szabályozót, már csak e technológiában gondolkodtak. Az már fel sem merült, hogy digitalizáció nélkül indulhatnának a további fejlesztések. A kisvállalkozásból így lett piacvezető vállalat a frissgomba-előállításban, a szaporítóanyag gyártásában pedig az egyetlen magyar tulajdonú vállalat a világon. „Azt, hogy ebben mekkora szerepe van a digitalizációnak, nem tudom megmondani, de azt igen, hogy ilyen méretek mellett máshogy elképzelhetetlen volna a piaci igények kielégítése” – magyarázta Rácz Gergely. A Korona által használt technológia ma már mindenki számára elérhető, de a vállalat utóbbi években megszerzett előnyét (a termelés hatékonyságának extrém mértékű javítását, illetve a folyamatos adatelemzésből nyert tapasztalatokat) aligha lehet egykönnyen ledolgozni. Ráadásul ott épp a következő szintre lépnek: bevezetés alatt áll egy olyan egyedi fejlesztésű, komplex informatikai rendszer, amivel a szedési teljesítménytől kezdve a kiszállításig tartó összes logisztikai folyamatot valós időben nyomonkövethetővé és ellenőrizhetővé tesznek, ami különösen fontos a gyorsan romló friss gomba esetében. Így garantálhatóvá válik, hogy a leszedést követő 3-4 órán belül, +2 Celsius fokra hűtve, csomagolva, a diszkontláncok logisztikai központjaiba szállíthassák a termékeket. Ezt a tudást pedig árelőnyre lehet váltani a piacon.
