Negyed évszázados német kutatás világított rá, hogy a boldog öregkorhoz két tényező biztosan hozzájárul, hiányuk pedig egyértelműen rossz hatással van a nyugdíjasok életszínvonalára.
Németországban 27 éven át kutatták az időskori jólét titkát, és itt nem az anyagi javakra kell gondolni. A vizsgálat során ugyanis a kedélyállapot, a társas kapcsolatok minősége és ehhez hasonló szempontok alapján a nyugdíjas korúak elégedettségét mérték. Kérdőívekkel és interjúkkal közel 3000 idős embert vizsgáltak, akik a felmérés óta már mind meghaltak.
Azért vártak eddig a vizsgálatok lezárásával, mert a halál előtti évekre voltak igazán kíváncsiak a kutatók. Azt vették észre, hogy két tényező mindenkinél meghatározta az elégedettség érzését: a szociális interakciók és a közösségi célok.
Ez azt jelenti, hogy azok, akik többet beszélgetnek és vannak társaságban más emberekkel, illetve azok, akiknek ezekkel a társaságokkal vannak kitűzött céljaik, sokkal jobban érezték magukat a bőrükben, boldogabbak voltak a mindennapokban azoknál, akik erre nem figyeltek. Amilyen arányban ezek a társas kapcsolatok és célok ritkultak, egyenesen arányosan úgy csökkent az elégedettségük is az életükkel kapcsolatban.
A kutatók szerint ez a közösségi élet bármilyen témájú lehet, önkéntes munkától a könyvklubig bármi megfelel erre a célra, a lényeg az állandó és rendszeres közösségi lét és célkitűzés.