Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elfogytak az észérvek a szél- és napenergiával szemben szkeptikusok számára: a Tesla után egyre több nagy gyártó lép be az otthoni energiatárolást megoldó házi akkumulátorok piacára. Ezzel a világot lassan, de biztosan átalakító energiahatékonysági kirakónak az utolsó darabja is a helyére kerülhet.
Kipipálható az energiatárolás kérdése, mely a napelemek drasztikus méretű és tempójú terjedésének köszönhetően egyre feszítőbb problémát okoz az áramhálózatok rendszerirányítóinak. A háztetőkre szerelt panelek ugyanis akkor termelnek a legintenzívebben, amikor a tulajdonosaik – mivel napközben általában nincsenek otthon – szinte egyáltalán nem fogyasztanak. Az otthonokba szerelt aksikkal megoldható, hogy a begyűjtött és eltárolt energiát a felhasználó akkor vehesse igénybe, amikor arra (például este) szüksége van.
Az otthoni energiatárolás tömeges elterjedése ráadásul markáns változást idézhet elő a nagy áramellátó hálozatoknál is: visszatáplálás helyett saját raktározással képesek megtámogatni a termelés-fogyasztási egyensúlykényszert.
Mindennek tetejébe pedig, akiknek ilyen energiatároló rendszere is van, további megtakarítást képes produkálni az áramszámláján.
A Tesla belépője
Érdemes visszaidézni: a napelemes rendszerek telepítésével foglalkozó Solar City adatai szerint az Egyesült Államokban tavaly egy 5 kWh-s otthoni akkumulátor beszerzése és rendszerbe építése bő 23 ezer dollárba került. Meg azt is, hogy tavaly márciusban a The Guardian egyik sztorija arról szólt, hogy egy New Jersey-ben élő ember a saját háza tetején termelt áramot egy olyan házilag barkácsolt rendszerben tárolja, melyet a Tesla Model S autóból származó akkumulátorokból épített fel. A riport erről az installációról még mint különleges szakértelmet kívánó, nem éppen veszélytelen mutatványról számolt be, és azt is hozzátették, hogy a házibarkács megoldás több mint 20 ezer dollárba került, így a projekt megtérülése erősen megkérdőjelezhető.
Erre a terepre dobbantott be áprilisban a Tesla azzal az egymázsás Powerwallal, melyet 3 ezer dollárra árazott be. A 7 kWh-ás egységűre szerelt (de akár 7 ilyen modul összekapcsolásának lehetőségét kínáló, így kis túlzással ipari méretűnek nevezhető) lítium-ion alapú rendszer kül- és beltéren is rögzíthető, 92 százalékos hatásfokkal képes 2 kW folyamatos, illetve 3,3 kW maximális teljesítmény leadására, miközben a „doboz” mindössze 130x86x18 cm méretű.
A Tesla az iparági pionírként érkező Powerwallal egyszersmind a követendő irányt is kijelölte, mert minden riválisánál – az évtizedek óta akkumulátort gyártó és fejlesztő cégeknél is – hamarabb felismerte: a háztartásokban is hasznossá tehetők az energetika ipari vívmányai, így azokat jó üzlet a hétköznapi felhasználó számára is elérhetővé tenni.
A Powerwall piacra küldésével nyitott globális front jelenleg ott tart, hogy Musk bejelentette: olyan óriási a kereslet, hogy a most leadott megrendeléseik teljesítését már csak 2017-re tudják vállalni. A teljes sebességére pörgetett termelés lemaradásának azonban egy másik oka is van: bár a hivatalosan is szignált kiszállítások egyelőre csak az USA, Kanada, Ausztrália, Svájc, Németország és Ausztria területére szólnak, a Tesla honlapján néhány kattintással gyakorlatilag a világ bármely országából leadható megrendelés. Az azonban egyelőre kikötés, hogy a méretes akkumulátordobozok leszállításán túl a Powerwall telepítését is csak a Tesla (illetve a céggel erre szerződő cégek) végezhetik.
A jelenleg felfűtési fázisban lévő, évi több mint százezer darabos termelési volumen emelésén túl a Gigafactory 2016-ban megkezdi a nagyobb, már ugyancsak bejelentett 10 kWh-s Powerwall tömeggyártását is.
Riválisok kerestetnek
A Tesla falra szerelhető (vagy sarokba állítható) kompakt eszközének piaci létjogosultságát a bejelentés óta nagy gyártók sora igazolja vissza.
A Samsung SDI Münchenben, a tavalyi Intersolar Europe rendezvényén jelentette be, hogy kész a sorozatgyártásra (az egyelőre név és árcédula nélküli) lakossági akkumulátoraival. A kisebbik 5,5 kWh méretű, a nagyobbik 8 kWh kapacitású, és bár a lítium-ionos „radiátorról” más nemigen derült ki, a cég közölte: a rendszerére 10 éves teljesítési garanciát fog vállalni.
Szintén Németországban, de a berlini IFA-n jelentette be a Panasonic a kifejezetten a napenergia-termelős háztetőkre szabott akkumulátorának európai forgalmazását. A szimplán csak „Residential Storage Battery System” névvel illetett eszköz nem is akar többnek látszani, mint amit a neve ígér: egy lakossági energiatároló rendszer. A 159 kilós, 138x96,6x28 centiméteres, hangtalanul működő akku ára ugyan még nem ismert, de az igen, hogy a japánok úgy paraméterezték a családi cipősszekrény méretű eszközt, hogy annak a burkolata soha nem lesz 40 Celsius-foknál melegebb. A lítium-ionos rendszer tárolási kapacitása 8 kWh, teljesítménye pedig 2 kW. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egy ilyen egység önállóan 4 órán át képes lényegében minden otthoni elektromos készüléket egyszerre táplálni. A Panasonic a saját rendszere legfőbb erősségének azt tarja, hogy a fejlett vezérlésnek köszönhetően a rendszer jól skálázható. Az RSBS első, gazdaságilag is jelentős évének azonban csak 2018-at tekintik.
A Kyocera november közepén némiképp meglepő piacot választott magának, amikor bejelentette: Amerikában látja bővíthetőnek a saját lakossági napenergia-termelési és energiatárolási piaci lehetőségeit. Mint nagy napelemgyártó, ennek érdekében az amerikai energiatároló Stemmel is összeálltak, és így a Kyocera komplett rendszereket árusít majd. A versenyképes árazás mellett a fogyasztói kényelemre is apellálnak a két formában (4,8 kWh, 7,2 kWh) piacra engedett rendszer sikere érdekében, melyet évi százezer energiatároló csomaggal tartanak teljesíthetőnek. (Nota bene: a Tesla is dolgozik efféle szövetségesekkel: a napelemrendszereket építő SolarCity, illetve SunPower is kínál Tesla-akkuval szerelt komplett rendszereket.)
Azt, hogy a lakossági energiatárolás nem csak az eleve elektromos telepeket gyártó cégektől származhat, a Tesla példája bizonyítja a legékesebben. Ám nem az amerikai autógyártó az egyetlen: a Mercedes is bejelentette már a saját, hasonló célú rendszerét. Aminek a mercis dizájnon túl egyelőre az tűnik a legfőbb érdekességének, hogy a németek kis, egyenként 2,5 kWh kapacitású energiacellákból építkeznek. Ezekből akár 8 darabot is összekapcsolhatóvá tesznek, és úgy vélik, hogy az így kialakítható 20 kWh-ás méret már a háztartási igényeken túl is biztosan elegendő arra, hogy akár mindennap újra lehessen tölteni a garázsban álló elektromos autókat. A Mercedes azonban egyelőre csak német (és osztrák) piaci megjelenést tervez.
